Nemek arca

Az úttörő jelentőségű kutatás eredménye nyomán kiegyenlítődhetnek az erőviszonyok a cégek felső vezetésében, vélik közgazdászok.

Egy új kutatás szerint a nők sokkal inkább szeretnek csapatban versenyezni és teljesíteni, mint a férfiak. A két nem között statisztikailag jelentős különbség mutatható ki a versenyszellem terén: a nők jóval kevésbé vesznek részt önként kompetitív szituációkban. Azonban e különbség kétharmada azonnal eltűnik, ha nem egyéni megmérettetésről van szó, ha csapatok állnak szemben egymással – adta hírül az Economic Journal hasábjain Andrew Healy és Jennifer Pate közgazdászok. 

A kutatók szerint eredményeik alapvetően változtathatják meg a kompetitív rendszerek – a vállalatvezetőségektől a választásokig – szerkezetét. – A csapatos megmérettetés kiegyenlíti a versenypálya férfiaknak kedvező lejtését – fogalmaztak, mivel nagyobb bátorságot ad a magasan végzett nőknek, és elveszi a kedvét a versengéstől sok alacsonyabban kvalifikált férfinak.

Kísérletükben Healy és Pate arra kérte a résztvevőket, hogy matematikai feladványokat oldjanak meg a lehető leggyorsabban. Dönteniük kellett a kísérlet elején, hogy egyénileg vagy csoportosan elért eredményük alapján akarnak jutalomban részesülni. Az eredmények jelentős különbséget hoztak a nemek között: miközben maga a feladatmegoldás egyformán ment férfiaknak és nőknek, a férfiak 81 százaléka választotta az egyéni megmérettetést, szemben a nőknél tapasztalt mintegy 28 százalékos egyéni indulói aránnyal.

A csapatban indulóknak a kísérlet folyamán dönteniük kellett, hogy vállalnak-e újabb megmérettetéseket 3 másik csapattal szemben. Itt jelentkezett a nemek közti különbség jelentős csökkenése: a férfiak 67 százaléka mellett a nők 45 százaléka mondott igent a versengés e formájára.

Már korábbi vizsgálatok is rámutattak, hogy a férfiak inkább hajlanak a versengésre, még akkor is, ha ugyanolyanok a nyerési esélyeik, mint nőtársaiknak. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy jelen kutatás irányt mutat arra nézvést, hogyan lehet csökkenteni ezt a különbséget a nemek között. Úgy vélik, ha az egyéni teljesítményre összpontosító „gladiátor-szemlélet” helyett a kooperációs készséget állítanák középpontba a vezetők kiválasztása során, abból a szervezetek is sokat profitálhatnának.

– Úgy tűnik, hogy a magasan képzett nők sokszor kilépnek az ilyen, erősen kompetitív környezetből, – mondta Pate – és az sem elhanyagolható, hogy a helyükre sokszor kevésbé felkészült férfiak lépnek. Ez oda vezet, hogy a szervezetek végül gyakran nem a legrátermettebb vezetőt választják maguknak – figyelmeztetett a közgazdász.

(Via: Guardian)

Dél-Koreában a női feltalálók egyre népesebb tábora mutathat példát az esélykülönbségek mérséklésére.

A kelet-ázsiai állam egyike a húsz leggazdagabbnak a világon. Azonban a davosi székhelyű World Economic Forum nemi esélyegyenlőségi indexének tanúsága szerint Korea a vizsgált 134 ország közül csupán a 104. helyet érte el. A nőket érő hátrányok a fejlődő afrikai országokban és a Közel-Kelet tradicionális berendezkedésű államaiban tapasztaltakkal vetekednek. A koreai nőknek feleannyi esélyük van csupán, hogy önállóan bekapcsolódjanak a gazdasági életbe, és a fizetések is ezt az arányt tükrözik.

- Koreai hagyományok szerint, amelyek évszázadokra, sőt évezredekre nyúlnak vissza, a nőknek nem kell dolgoznia – mondta Paik Sung-han, az egyik legnagyobb cégcsoport, az SK Networks alelnöke. – Azonban az elmúlt két évtized folyamán ez a hagyomány fokozatosan változásnak indult – tette hozzá a 30 százalékban nőket alkalmazó Vállalati Kultúra Részleget vezető Sung-han.

A nőknek házasság után akkor is nehéz megőrizni önállóságukat, ha fiatalon el is értek valamit. A mélyen gyökerező kulturális tradíciók miatt a gyereknevelés és a munka a legtöbbször teljesen összeegyeztethetetlen. Bailey Park HR-menedzser szerint a koreai munkaerő-piac igen kompetitív. Nincsenek „kilenctől ötig” jellegű állások, és a hétvégi munka is általános. Kisgyermekes anyukák számára ez pedig szinte mindig kezelhetetlen kihívásokat jelent.

Azonban új trend kezd körvonalazódni az országban, amely halvány reménysugarat nyújthat a gyereknevelést és házimunkát szűkösnek érző nők számára, illetve kedvező példát mutathat sokak számára: egyre több női feltaláló ér el sikereket találmányával. A Koreai Női Feltalálók Szövetsége igyekszik minél több háziasszony számára utat mutatni, hogy kreativitásukat, tettvágyukat valódi eredményekre válthassák. A szervezet tájékoztatása szerint mintegy négyezer tagjuk fele a háztartásban dolgozik.

Koreában nagy hagyománya van az innovációnak, az országban regisztrálják évente a negyedik legtöbb szabadalmat a világon. És bár a tavaly bejegyzett szabadalmak birtokosai között még mindig csupán 13 százaléka nők aránya, ez mégis 100 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest.

Az egyik legnagyobb publicitást kapott sikertörténet Romi Haan nevéhez fűződik, aki gőzöléses padlótisztító berendezésével tette könnyebbé a házimunkát, és saját szerencséjét is megcsinálta. Az Economist magazin által 2008-ban az „50 legnagyobb női reménység” közé sorolt Haan saját cégét vezeti, amely dollármilliárdos nagyságrendben értékesít különféle tisztítóberendezéseket.

(Via: Women News Network)

Az arab tavasz Marokkót sem kerülte el. A békés tüntetések hatására az uralkodó beleegyezett, hogy módosítsák az állam alkotmányát. Eltekintve az olyan vívmányoktól, mint a hatalmi ágak elválasztása, vagy a független igazságszolgáltatás, a két legnagyobb nyertes a nők és a berber népcsoport lehet.

Az idén nyáron népszavazással szentesített új alaptörvény elismeri a Marokkó multikulturális hagyományait, bővíti a nők jogait, és kiterjeszti a szólásszabadságot. Szakértők azonban rámutatnak, hogy a jogok papírra vetése mellett ugyanolyan fontos, hogy a helyi közösségekben is sikerüljön érvényt szerezni a rendelkezéseknek.

Az eddig elnyomott nők, illetve a berber kisebbség ügye szorosan összekapcsolódik, jogvédő aktivisták már az 1980-as évek közepétől kezdve mindkét ügyért küzdöttek az országban. A berber népcsoport közösségeiben a nők voltak a nyelviség, a kulturális hagyományok őrzői és továbbadói. Így a nők írni-olvasni tudása, helyzetbe hozása, alapvetően befolyásolja a közösség kulturális hagyományainak továbbélését, és képes megállítani az asszimiláció folyamatát.

Az új alkotmány elismeri hivatalos nyelvnek a berbert is az arab mellett, és – papíron legalábbis – biztosítja ennek használatát a médiában és az oktatásban. Az alaptörvény a nőjogi szervezetek alapítását is megkönnyíti, és jelentős új jogokat biztosít a nőknek. Így joguk lesz például válásért folyamodni, vagy válás után továbbnevelni gyermekeiket. Már „csak” érvényt kell szerezni e jogoknak.

A megvalósítást elsősorban a női írástudatlanság, a patriarchális értékrend és a mélyszegénység nehezíti. Ez nem csak a nők társadalmi előrejutását gátolja, de sokszor azt is megakadályozza, hogy az érintettek egyáltalán tudomást szerezzenek új jogaikról.

Pedig a reformok már 2004-ben, az új családjogi törvénnyel elkezdődtek. Ez többek között kifejezetten a nők tájékoztatására szolgáló információs központok felállításáról is rendelkezett, valamint nőjogi továbbképzéseket rendelt el ügyvédek és bírák számára. Ekkor jöttek létre a speciális családjogi bíróságok és ekkor állt munkába sok szociális munkás, akik feladata a nők jogi felvilágosítása volt.

Azonban a legfontosabb szereplők mindmáig a marokkói nőjogi civilszervezetek és feminista kezdeményezések. Ezek ugyanis nem csupán a kormányzati kezdeményezések támogatásában és terjesztésében vesznek részt, de önálló központokat, szervezeti hálót hoznak létre és saját képzésekkel is hozzájárulnak az ügy sikeréhez. Például a Marokkói Nők Demokratikus Szövetsége és az Unió a Cselekvő Nőkért (Union For Feminine Action) egyaránt azért dolgozik, hogy a nők szava hallható legyen az ország közéletében. Egyszersmind bírók és jogászok számára is tartanak kurzusokat a „társadalmilag érzékeny” ügyek helyes kezelési módjáról.

(Via: Arab News)

Az ENSZ gyermek-ügyi szervezete, az UNICEF friss vizsgálata szerint a fejlődő országokban a lányok esélyei évről évre jobban elmaradnak a fiúkéi mögött, ahogy öregszenek. A jelenség az iskolázottság és az egészségi állapot terén is tetten érhető.

- A korai gyermekkorban jószerivel még nincs különbség a fiúk és lányok között a tápláltságukat, egészségüket, képzettségüket és egyéb alapvető indikátorokat tekintve. Azonban az idő múlásával, a kamaszkorra és a fiatal felnőttkorba érve, a nemek közötti egyenlőtlenség hangsúlyossá válik – mondta el Geeta Rao Gupta, az UNICEF Főigazgató-helyettese New Yorkban.

A szeptember 13-án publikált kutatás az eddigi legátfogóbb tanulmány a fejlődő országokban élő gyermekek és fiatalok helyzetéről, amely nemi bontásban teszi vizsgálhatóvá az adatokat. A „Fiúk és lányok az életút során” (Boys and Girls in the Life Cycle) című tanulmány adatsorai fényt derítettek rá, hogy a négy vizsgált területen – képzettség, egészség, tápláltság, biztonság – szinte alig találni különbséget a két nem között a legkorábbi években.

Például, nincs különbség a fiú és lány csecsemők anyakönyveztetésében, és szoptatásban is ugyanolyan arányban részesülnek az első hat hónap folyamán. Azonos esélyük van az alultápláltságra is. Az iskola előtti foglalkozásokon szinte azonos arányban vesznek részt a fiúk és lányok. A különbségek azonban látványosan nőni kezdenek, ahogy a kamaszkor kezdete felé közelítenek a gyerekek.

A lányok jóval nagyobb eséllyel kötnek házasságot még gyerekkorban, 18 éves koruk előtt, és a nemi életet is hamarabb kezdik meg. A fiatal nők kisebb arányban férnek hozzá a televízióhoz, a rádióadásokhoz és az újságokhoz. Ezen felül, a fiatal férfiak tájékozottabbak a HIV/AIDS vírus veszélyeivel és az óvszerhasználat előnyeivel kapcsolatban. Ennek megfelelően, nők körében az AIDS-fertőzés esélye a Szaharától délre fekvő területeken a férfiakénak kettő-négyszerese.

- A nemek közötti különbség megszüntetése, a nemi diszkrimináció felszámolása elengedhetetlen ezekben az államokban az emberek széles körét érintő és stabil fejlődéshez – fogalmazott Gupta, a kutatás ismertetésekor. – A nemegyszer tragikus esélyegyenlőtlenség ugyanis a tartós szegénységből való kitörés egyik fontos gátja – tette hozzá.

(Via: ENSZ)

Az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) idén is díjjal ismeri el a kiváló női vezetői teljesítményt. A Női Kiválósági Díjra (Women of Excellence Award) még két hétig lehet nevezni érdemesnek tartott személyeket. A megtiszteltetésről döntő zsűri elnökével, dr. Jádi Németh Andreával beszélgettünk.

Mikortól datálható a díj, és honnan ered az ötlet?

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2006 óta évente tart Magyarországon esélyegyenlőségi konferenciát, azzal a szándékkal, hogy a vállalatirányítási módszereknek mindinkább szerves része legyen a munkahelyi esélyegyenlőség biztosítása. Ehhez kapcsolódva indult útjára 2010-ben a Női Kiválósági Díj, amelynek ötletét egy hasonló külföldi AmCham - Morgan Stanley közös projekt adta. Azonban, a külföldi példával ellentétben, Magyarországon nem pusztán az üzleti sikerekre összpontosítunk, hanem a teljes emberi életutat díjazzuk.

Az AmCham miért érzi fontosnak, hogy épp a kimagasló női teljesítményeket ismerje el?

A hétköznapokban már alig akad olyan terület, ahol ne várnának el a nőktől – vagy éppenséggel a nők önmaguktól – a 100-150 százalékos teljesítményt. Egy nőnek hatékonyan és jól szervezetten kell megoldania minden feladatot, miközben azt is elvárják, hogy a kellő empátiával képes legyen elsimítani a feszültségeket. Ha belegondolunk, hogy nap mint nap hányféle szerepnek kell megfelelni ilyen elvárások mellett, akkor igazán érthető, hogy a modern nő kimagasló teljesítménye elismerést érdemel.

Milyen tulajdonságokat, eredményeket méltányol, állít példaként a nők elé a díj?

Idén a szempontrendszerünk talán leglényegesebb pontjai a rugalmasság, a motiválás, a tehetség-menedzsment, az empátia, a következetes és hatékony csapatirányítás, illetve az esélyegyenlőség biztosítása a speciális helyzetű munkavállalók számára. A csoportközpontú vezetői stílust állítanánk példaként, ami kölcsönös bizalmat teremt, vonzó közös célokat jelöl ki, és így olyan összetartó, elégedett csapatot hoz létre, amely motivált, és tagjai támogatják egymást. Legyen szó az élet bármely területéről, kis, vagy nagy szervezetekről, fontos, hogy mindenki belülről motiváltan tudjon teljesíteni. Ez, egy pozitív munkahelyi légkörrel párosulva, tovább növeli az elégedettséget, és javítja a munka minőségét.

Mire lenne szükség, hogy a társadalom a hétköznapokban is díjazza, vagy legalább elismerje a kimagasló női teljesítményeket?

Kölcsönös figyelemre és talán még inkább, tiszteletre. Persze nem csupán a nők, vagy a női teljesítmény iránt, hanem önmagunk és a körülöttünk elő emberek iránt is! Általában véve, ha az emberek képesek saját magukat és a saját eredményeiket megbecsülni, akkor ugyanezt másokkal szemben is meg fogják tenni. Sajnos, a ma embere többnyire önértékelési válságtól szenved, ami nem könnyíti meg a helyzetet. Éppen ezért fontos, hogy díjazzuk az elismerésre méltókat, mert az ő életútjuk sokak számára erőt, támogatást adhat, és követendő példát jelenthet.

Mik a tapasztalatai az évről évre megrendezett esélyegyenlőségi konferenciáknak? Milyen aktuális témákkal foglalkoznak az idén?

Egyre több kimagasló tudású szakember foglalkozik ezzel a kérdéssel, és szerencsére évről évre egyre több „jó gyakorlatot” lehet megosztani. Azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok az esélyegyenlőséget és sokszínűséget támogató HR-megoldások közül leggyakrabban a szakmai képzéseket választják. A tudás naprakészen tartása ezért is az egyik legfontosabb esélyteremtő eszköz a HR-vezetés kezében. A második legtöbbször választott eszköz a teljesítményértékelő rendszerek alkalmazása, bevezetése. Harmadikként a munkaidővel kapcsolatos intézkedéseket említeném, nevezetesen a részmunkaidő és a rugalmas munkaidő engedélyezését.

A hazai helyzet persze távolról sem ideális. A konferencia fontos fórum arra, hogy napirenden tartsuk az „esélyegyenlőségi kérdést”, hogy tagvállalataink, de alapvetően valamennyi üzleti vállalkozás, non-profit szervezet, sőt, végső soron minden ember számára tartósan láthatóvá tegyük a problémákat és a megoldási lehetőségeket. Mindenkit arra szeretnénk sarkallni, hogy becsülje meg azokat, akik hátrányos helyzetből indulnak, de tisztességesen, becsülettel és kellő megbecsülés mellett dolgoznak, dolgoznának.

Idei témánk a vezetői kiválóság, ennek keretén belül szeretnénk feldolgozni többek között a női és férfi vezetésből adódó különbségeket, előnyöket és hátrányokat. Ehhez hasznos tudományos alapot szolgáltat a gender-kutatás. Nagy büszkeség számunkra, hogy előadóink között elismert szakértőket, példaértékű teljesítményt felmutató közéleti személyiségeket is üdvözölhetünk.

Sokszor hallani, hogy a női esélyegyenlőség „lefutott téma”, hogy a jogegyenlőség mára megvalósult, felesleges ezzel foglalkozni. Személyesen Ön hogy érzi, mekkora, illetve milyen természetű akadályokat kell leküzdenie a nőknek, hogy sikeres karriert építhessenek?

Napjainkban kitartással, szorgalommal, sok munkával és elhivatottsággal sok, és egyre több női vezető vív ki komoly elismerést és megbecsülést. Tény azonban, hogy hazánkban a nemek közötti különbségtétel sokszor határozottan érezhető. Itt elsősorban nem is a jogi értelemben vett egyenlőségre gondolok, hanem a tényleges, mindennapi életben megmutatkozó gyakorlatra.

A nőknek kevésbé „akadályokkal” kell megküzdeniük, mint inkább kulturális-tradicionális sztereotípiákkal. A magyar társadalomban nagyon erős szerepelvárások élnek: „családfenntartó férfi” és „családösszetartó nő”. A női vezetői szerepkör sikeresen csak úgy tűnik fenntarthatónak, ha ezekkel a sztereotípiákkal összeegyeztethető. A tavalyi díj kapcsán – bár akkor a hangsúly a munka és magánélet egyensúlyára esett – azt tapasztaltuk, hogy ez szinte kivétel nélkül csak erős, összetartó családi háttérrel lehetséges. 

A díj így, szándékaink szerint, nem egyszerű „karrier-díj”, hanem elismerésre, követésre méltó emberi-női értékek, magatartásformák, tehát az életvezetés komplex értékelése. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan találkoztunk már olyan női vezetővel, aki megérdemli a legnagyobb elismerést. Fontos lenne, hogy ezek a példák minél szélesebb körbe eljussanak, és példát, irányt, erőt, mintát adjanak valamennyiünknek, sőt a következő generációnak is. 

* * *

A díjra bárki jelölhet érdemesnek tartott női vezetőket, az ezen a címen letölthető jelölőlap kitöltésével. Ezt a következő elérhetőségek valamelyikére kell eljuttatni:

• E-mailben a kivalosag@amcham.hu címre
• Faxon a +36 1 266-9888-as fax számra
• Postai úton pedig a következő címre: Amerikai Kereskedelmi Kamara, 1365 Budapest, Pf. 741

A jelölések beérkezési határideje szeptember 16.