Az arab tavasz Marokkót sem kerülte el. A békés tüntetések hatására az uralkodó beleegyezett, hogy módosítsák az állam alkotmányát. Eltekintve az olyan vívmányoktól, mint a hatalmi ágak elválasztása, vagy a független igazságszolgáltatás, a két legnagyobb nyertes a nők és a berber népcsoport lehet.

Az idén nyáron népszavazással szentesített új alaptörvény elismeri a Marokkó multikulturális hagyományait, bővíti a nők jogait, és kiterjeszti a szólásszabadságot. Szakértők azonban rámutatnak, hogy a jogok papírra vetése mellett ugyanolyan fontos, hogy a helyi közösségekben is sikerüljön érvényt szerezni a rendelkezéseknek.

Az eddig elnyomott nők, illetve a berber kisebbség ügye szorosan összekapcsolódik, jogvédő aktivisták már az 1980-as évek közepétől kezdve mindkét ügyért küzdöttek az országban. A berber népcsoport közösségeiben a nők voltak a nyelviség, a kulturális hagyományok őrzői és továbbadói. Így a nők írni-olvasni tudása, helyzetbe hozása, alapvetően befolyásolja a közösség kulturális hagyományainak továbbélését, és képes megállítani az asszimiláció folyamatát.

Az új alkotmány elismeri hivatalos nyelvnek a berbert is az arab mellett, és – papíron legalábbis – biztosítja ennek használatát a médiában és az oktatásban. Az alaptörvény a nőjogi szervezetek alapítását is megkönnyíti, és jelentős új jogokat biztosít a nőknek. Így joguk lesz például válásért folyamodni, vagy válás után továbbnevelni gyermekeiket. Már „csak” érvényt kell szerezni e jogoknak.

A megvalósítást elsősorban a női írástudatlanság, a patriarchális értékrend és a mélyszegénység nehezíti. Ez nem csak a nők társadalmi előrejutását gátolja, de sokszor azt is megakadályozza, hogy az érintettek egyáltalán tudomást szerezzenek új jogaikról.

Pedig a reformok már 2004-ben, az új családjogi törvénnyel elkezdődtek. Ez többek között kifejezetten a nők tájékoztatására szolgáló információs központok felállításáról is rendelkezett, valamint nőjogi továbbképzéseket rendelt el ügyvédek és bírák számára. Ekkor jöttek létre a speciális családjogi bíróságok és ekkor állt munkába sok szociális munkás, akik feladata a nők jogi felvilágosítása volt.

Azonban a legfontosabb szereplők mindmáig a marokkói nőjogi civilszervezetek és feminista kezdeményezések. Ezek ugyanis nem csupán a kormányzati kezdeményezések támogatásában és terjesztésében vesznek részt, de önálló központokat, szervezeti hálót hoznak létre és saját képzésekkel is hozzájárulnak az ügy sikeréhez. Például a Marokkói Nők Demokratikus Szövetsége és az Unió a Cselekvő Nőkért (Union For Feminine Action) egyaránt azért dolgozik, hogy a nők szava hallható legyen az ország közéletében. Egyszersmind bírók és jogászok számára is tartanak kurzusokat a „társadalmilag érzékeny” ügyek helyes kezelési módjáról.

(Via: Arab News)