Nagy-Britanniát is elérte a provokatív néven, spontán szerveződő és egyre inkább globális mozgalom. A ribancok menete az ellen tiltakozik, hogy a nőket teszik felelőssé megerőszakolásukért. Több brit tudósítás kiemelte, hogy hosszú évek óta ez a legnagyobb léptékű feminista kezdeményezés, ami főleg a fiatalokat mozgatja meg.
Michael Sanguinetti, kanadai rendőrtiszt nem sejthette, hogy idén január 24-én az elmúlt évek legnagyobb nőjogi tiltakozását fogja elindítani meggondolatlan szavaival. Egy kanadai iskolában tartott bűnmegelőző előadáson azt tanácsolta a lányoknak, ne öltözködjenek „kurvásan”, ha nem akarják kitenni magukat a zaklatás, nemi erőszak veszélyének. A szöveg hamar nyilvánosságra került, és általános felháborodást váltott ki. Április 3-án tartották az első „ribancmenetet” Torontóban. Sok ezer lány és asszony vonult utcára, sokan a „ribanc” (slut) szót festették magukra.
Üzenetük egyértelmű volt: „Elegünk van az elnyomásból, és abból, hogy szégyellnünk kell magunkat, ha kihívóak vagyunk. Elegünk van, amiért a szexualitásunk alapján ítélnek meg minket, és emiatt nem érezhetjük biztonságban magunkat. Az, hogy szabadon döntünk a nemi életünkről, nem jelenti azt, hogy felkínáljuk magunkat az erőszaknak. (…) Senki ne keverje össze a szex örömeinek felvállalását a nemi erőszak provokálásával!”
A szellem kiszabadult a palackból. Sanguinetti hiába kért bocsánatot szavaiért, a Facebook és a Twitter szárnyán a mozgalom világszerte terjedni kezdett. Az Egyesült Államok számos nagyvárosa mellett Indiában, Argentínában, Hondurasban, Ausztráliában, Walesben és Skóciában is szerveztek tiltakozó felvonulásokat.
A Guardian riportban számol be a Glasgow belvárosában tartott megmozdulásról, igyekezve megérteni a sokszínű jelenséget. A főszervező, Lizi Gray csupán 16 éves, gimnazista. Rövid beszédén érződik, hogy ideges, nem épp tapasztalt szónok. – A nőknek joguk van úgy öltözködniük, ahogy akarnak, a megerőszakolás veszélye nélkül! Akármit viselünk, akárhova megyünk, az igen igent, a nem pedig nemet jelent! – kiáltja. A szintén felvonuló Cleo Rose-Nash prostituáltként dolgozik. Másfél hete megerőszakolta az egyik ügyfele, meséli. – Az emberek nem is értik, hogy a nemi erőszak mennyire része a kultúránknak. Nem beszélünk róla – panaszolja.
Katie Cullinane átlagos megjelenésű 26 éves lány. – 18 voltam, amikor megerőszakoltak – árulta el. – Féltem elmenni a rendőrségre, mert sejtettem, hogy mit fognak mondani. És mit mondtak végül? Hogy ne vegyem a szívemre, inkább tanuljak belőle! – panaszolta. Hozzátette, hogy a legtöbb nőt az ismeretségi köréből erőszakolja meg valaki, és a legtöbb áldozat farmernadrágot visel, nem „kihívó” ruhát. - Hazug a ledéren öltözködő lányra támadó idegen képe, ez a kollektív tagadásunk tünete. Azt üzeni, ne a férfiakat hibáztassuk, hanem a kivillanó fehérneműt és nőket, akik hordják – jegyzi meg keserűen.
A tüntetés hamar, mintegy negyven perc után véget ér. A következő állomás London, ahol június 11-én mintegy ötezren tiltakoztak az erőszak és az azt övező képmutatás ellen. A főszervező a fővárosban is egy tinédzser, csupán 17 éves. Úgy tűnik, a közösségi média adhat új lökést a „női ügyek” mentén elinduló spontán szerveződéseknek.
Utolsó kommentek