A pénzcsináláshoz pénz kell, tartja a régi mondás. Az UNICEF „közösségi bankjai” épp e logika mentén adnak kezdőlökést rászoruló – elsősorban őslakos indián – nőknek Bolíviában.

A kezdeményezés az ország északi, Potosi tartományában indult el, tizenhárom különböző helyszínen. A helyiek itt szinte teljesen el vannak zárva a pénzvilágtól, a vállalkozások beindításához szükséges kezdőtőkét hitelből előteremteni számukra csaknem lehetetlen. Az ENSZ-szervezet által életre hívott takarékszövetkezetek (Bancos Comunales – azaz közösségi bankok) a hagyományos pénzintézetekkel szemben igen kedvező, tehát kigazdálkodható kamattal adnak hitelt, és a helyi közösségek irányítják működésüket. A mintegy hetven újszerű pénzintézet nem csupán tőkét biztosít: oktatási programjaikban a témák széles tárháza szerepel, a pénzügyi ismeretektől kezdve, a nemek egyenjogúságán és menedzser-készségeken át, az alapvető jogok megismertetéséig.

Pilar Rueda – kecsua indián családanya és vállalkozó – példája remekül szemlélteti a rendszer működését. Vegyeskereskedését sikerült jelentősen kibővítenie a felvett hitelből, és a bolt ma már biztosítja a család megélhetését. Nem csak árukészletét, és ezen keresztül forgalmát tudta jelentősen növelni, de még egy fagylaltgépet is vásárolt, amivel vevők újabb körét csábította az üzletbe. A textilfestésbe és a kötésbe is belevágott.

Miközben Rueda asszony maga csupán általános iskolába járt, fia már főiskolára jár, és lánya iskolázására is jut pénz. – Már a nők is vállalkozhatnak, nem függnek a férjeiktől. Így az anyák megvehetik mindazt, amire gyerekeiknek szüksége van. Ezért pedig a férfiak is büszkék a feleségeikre – összegezte tapasztalatait.

Bolívia 9 millió lakosának kétharmada él szegénységben, köztük hárommillió gyerekkorú. A legnagyobb hátrányban a falusi környezetben élő őslakos indiánok vannak. A társadalomból kirekesztett személyek fiktív profilja ennek megfelelően alakul – egy indián származású, vidéken élő szegény lány alakját ölti. A szegénység itt is örökletes, kevés az esély a felemelkedésre az érintett családokba születetteknek. A takarékszövetkezetek koncepciója azonban azt mutatja, hogy van remény az ördögi kör megtörésére.

Az UNICEF bolíviai operatív vezetője, Caudio Santibanez kifejtette, a kezdeményezés végső célja a gyermekek helyzetének javítása – ehhez azonban előbb a nők számára kell lehetőségeket teremteni. Mivel a pénzintézeteket a helyi közösségek irányítják, az is garantált, hogy a pénzek nem folynak el, helyben maradnak. Jellemzően 80-90 ezer forintnak megfelelő összeget folyósítanak, amit egy hónap türelmi idő után, egy év leforgása alatt kell törleszteni, 2 százalékos kamat mellett.

Bár a hiteleket elvileg férfiak és nők egyforma feltételekkel vehetik fel, a gyakorlatban a kezdeményezés főleg a nők számára hozott előrelépést. Különösen fontos változásokat indított el egy olyan kultúrában, ahol a nők a legtöbbször nem vehetnek részt a háztartások anyagi döntéseinek meghozatalában.

A Bancos comunales rendszerét azok vehetik igénybe, akik elsősorban földművelésből élnek, legalább 70 kilométerre a legközelebbi aszfaltozott úttól, és 175 kilométerre a legközelebbi nagyvárostól.

(Via: UNICEF)