Nemek arca

Az UNICEF új típusú szolgáltatásokkal, felvilágosító programmal igyekszik megvédeni a fiatal lányokat Pakisztánban attól, hogy gyerekként hozzáadják őket ismeretlen férfiakhoz.

A szinte példátlanul súlyos árvizek nyomán kitelepített, és tartósan fedél nélkül maradt több tízezer pakisztáni család körben egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a nők és a gyermekek. A rossz közbiztonság és járványveszély mellett a lánygyermekek kényszerű korai férjhez adása egész életutakat tehet és tesz tönkre.

Az UNICEF, az ENSZ gyermekekkel foglalkozó ügynöksége ezért új típusú segítségnyújtó állomásokat hozott létre, az árvíztől leginkább sújtott Sindh tartomány 258 pontján. A sátrakból álló központokat menekülttáborok közelében, illetve a visszaköltözésre alkalmasnak ítélt falvak határában húzták fel.

Az idei nyár végén a szokatlanul intenzív monszun-esőzések miatt csaknem ötmillió ember vált földönfutóvá – mintegy felük gyerek még. A katasztrófa egész településeket mosott el, szétzilálva családokat és közösségeket. A felfordulás különösen kiszolgáltatottá tette a nőket és a gyerekeket. Sok család kényszerházasságot köttet lánygyermekükkel, hogy így is könnyebbé tegye a többi családtag élelmezésének biztosítását. A gyerekházasság nem megy ritkaságszámba Pakisztánban, átlagosan minden negyedik lány 18 éves kora előtt házasodik. De az árvíz sújtotta területeken rohamosan terjed az egyre korábbra hozott frigy.

Az ENSZ segítségnyújtó pontjain alapos felvilágosító előadásokon igyekeznek felhívni a családok figyelmét a korai házasság okozta veszélyekre, a gyermekágyi halálozások, a lány-anya és gyermeke alultápláltsága, a családon belüli erőszak, a nemi úton terjedő betegségek kockázatára és a gyerekházasság okozta pszichés trauma következményeire.

A közösségi foglalkozásokon az asszonyok beszámolnak saját – sokszor szörnyű – élményeikről. Mubarak Ghambir falu lakója, a tizenhét éves Szalma Altaf Husszein elmesélte, hogy igen fiatalon házasodott, és fogalma sem volt arról, mivel jár ez. Játszani szeretett volna és iskolába járni, ám hamar szembesült vele, hogy feleségként erre semmi esélye. Most azt mondja, saját lányainak meg szeretné adni a lehetőséget, hogy képezzék magukat.

Shahida Abdul Aziz, az ENSZ kezdeményezésének koordinátora elmondta, hogy csak ebben az egy faluban 140 nő számára tartottak felvilágosító előadásokat. A legfontosabb problémának azt tartja, hogy e házasságok esetében az ara maga is gyermek még – ha teherbe esik, ő és gyermeke is alultáplált lesz, a terhesség a legtöbbször súlyos komplikációkkal jár. A megszülető gyermek is igen gyakran szenved maradandó egészségkárosodást. – Hogy várhatjuk el egy olyan lánytól, aki legszívesebben még maga is babákkal játszana, hogy szüljön és gyereket neveljen? – tette fel a kérdést a koordinátor.

(Via: UNICEF Fotó: Huffington Post/Getty Images)

Az ENSZ Nők Elleni DiszkriminációFelszámolásáért Bizottsága (CEDAW-Bizottság) elmarasztalta Perut, amiért az ország megsértette egy abortuszt választó fiatal nő emberi jogait. A nemzetközi választottbíróságként eljáró testület egyúttal a terhesség-megszakításra vonatkozó szabályozás megváltoztatására is kötelezte az országot.

Az úttörő jelentőségű ügyet a Center for Reproductive Rights (CRR) választás-párti nemzetközi civilszervezet és perui szövetségese, a Promsex vitte a nemzetközi döntéshozó fórum elé. A CEDAW-egyezmény (Egyezmény a nők elleni diszkrimináció megszüntetéséről) alapján a Bizottság úgy határozott, hogy Perunak garantálnia kell a hozzáférést az abortuszhoz nemi erőszak és szexuális zaklatás után, vagy ha az anya élete veszélybe kerül a terhesség miatt. Az ország felelőssége, hogy a terhesség-megszakítást ilyen esetekben korlátozások nélkül szabadon hozzáférhetővé tegye.

- Az ENSZ ismét megerősítette, hogy nem lehet megtagadni a hozzáférést az olyan alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint az abortusz, mert ez az emberi jogok megsértése – mondta el Nancy Northup, a CRR vezetője. – Ennek a fiatal nőnek az esete illusztrálja, hogy milyen szörnyű következményekkel járhat, ha egy kormány megpróbálja elérhetetlenné tenni a reprodukcióhoz kapcsolódó egészségügyi szoláltatásokat a nők részére. Folytatjuk a nyomásgyakorlást a perui kormányra, hogy ne csak papíron, de a gyakorlatban is biztosítsák a nők reproduktív jogait – fogadkozott Northup.

A tizenhárom éves L. C. nemi erőszak áldozatává vált, amely során megfogant. Orvosai megtagadták tőle a potenciálisan életmentő abortuszt, holott a terhesség komolyan veszélyeztette egészségét. A szülés után immár súlyos, maradandó egészségkárosodással kénytelen továbbélni.

A lányt a szomszédság férfitagjai kilenc éves korától kezdve rendszeresen megerőszakolták. Amikor L.C. felfedezte, hogy teherbe esett, kétségbeesésében levetette magát egy ház tetejéről. Gerinctörést szenvedett, amelyet azonban orvosai nem voltak hajlandóak ellátni, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetné a magzat egészségét. Abortuszt sem voltak hajlandóak elvégezni a lányon. Végül csak a spontán vetélés után végezték el a szükséges gerincműtétet. A késlekedés oda vezetett, hogy a lány jelenleg szinte teljesen mozgásképtelen.

A jogi szabályok megváltoztatása mellett komoly anyagi kártérítésre is kötelezte az ENSZ CEDAW-Bizottsága a perui kormányt. A döntés egybecseng a világszervezet Emberi Jogi Bizottságának (UNHRC) korábbi határozatával: 2005-ben azért marasztalták el az országot, mert megtagadták az abortuszt egy olyan terhesség esetében, ahol az élettel összeegyeztethetetlen elváltozásokat mutatott a magzat, és a kihordás az anya életét is veszélyeztette.

(Via: Center for Reproductive Rights)

Az ENSZ gyermek-ügyi szervezete, az UNICEF friss vizsgálata szerint a fejlődő országokban a lányok esélyei évről évre jobban elmaradnak a fiúkéi mögött, ahogy öregszenek. A jelenség az iskolázottság és az egészségi állapot terén is tetten érhető.

- A korai gyermekkorban jószerivel még nincs különbség a fiúk és lányok között a tápláltságukat, egészségüket, képzettségüket és egyéb alapvető indikátorokat tekintve. Azonban az idő múlásával, a kamaszkorra és a fiatal felnőttkorba érve, a nemek közötti egyenlőtlenség hangsúlyossá válik – mondta el Geeta Rao Gupta, az UNICEF Főigazgató-helyettese New Yorkban.

A szeptember 13-án publikált kutatás az eddigi legátfogóbb tanulmány a fejlődő országokban élő gyermekek és fiatalok helyzetéről, amely nemi bontásban teszi vizsgálhatóvá az adatokat. A „Fiúk és lányok az életút során” (Boys and Girls in the Life Cycle) című tanulmány adatsorai fényt derítettek rá, hogy a négy vizsgált területen – képzettség, egészség, tápláltság, biztonság – szinte alig találni különbséget a két nem között a legkorábbi években.

Például, nincs különbség a fiú és lány csecsemők anyakönyveztetésében, és szoptatásban is ugyanolyan arányban részesülnek az első hat hónap folyamán. Azonos esélyük van az alultápláltságra is. Az iskola előtti foglalkozásokon szinte azonos arányban vesznek részt a fiúk és lányok. A különbségek azonban látványosan nőni kezdenek, ahogy a kamaszkor kezdete felé közelítenek a gyerekek.

A lányok jóval nagyobb eséllyel kötnek házasságot még gyerekkorban, 18 éves koruk előtt, és a nemi életet is hamarabb kezdik meg. A fiatal nők kisebb arányban férnek hozzá a televízióhoz, a rádióadásokhoz és az újságokhoz. Ezen felül, a fiatal férfiak tájékozottabbak a HIV/AIDS vírus veszélyeivel és az óvszerhasználat előnyeivel kapcsolatban. Ennek megfelelően, nők körében az AIDS-fertőzés esélye a Szaharától délre fekvő területeken a férfiakénak kettő-négyszerese.

- A nemek közötti különbség megszüntetése, a nemi diszkrimináció felszámolása elengedhetetlen ezekben az államokban az emberek széles körét érintő és stabil fejlődéshez – fogalmazott Gupta, a kutatás ismertetésekor. – A nemegyszer tragikus esélyegyenlőtlenség ugyanis a tartós szegénységből való kitörés egyik fontos gátja – tette hozzá.

(Via: ENSZ)

Az emberi jogok családjában viszonylag fiatalnak számítanak az úgynevezett reprodukciós jogok, a családalapításhoz, családtervezéshez és szexualitáshoz fűződő jogok. Ennek megfelelően elfogadásuk, határaik kapcsán is elkeseredett viták zajlanak világszerte. De amiben mindenki egyetért, még azt is nehéz érvényre juttatni.

A UN Women ENSZ-szervezet a közelmúltban publikálta kétéves időszakot felölelő helyzetjelentését, amely a nők jogi lehetőségeit, a hatékony és méltányos igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésüket állítja középpontba. Most a szexualitással és családtervezéssel kapcsolatos jogok helyzetét tekintjük át, a jelentés alapján.

Az 1994-es kairói Népesedési és fejlesztési konferencián sikerült az ENSZ-tagállamoknak először dűlőre jutniuk abban, hogy pontosan mit is értenek reprodukciós, tehát – szó szerint véve – a szaporodással összefüggő emberi jogokon. „A reproduktív egészség a reprodukciós szervrendszerrel összefüggő teljes körű biológiai, mentális és szociális jól-lét” (well-being) – írták. A Pekingi Platformot létrehozó 1995-ös nyilatkozat már továbbment, amikor kimondta: „a nők emberi jogainak részét képezi, hogy szabadon és felelősen, minden kényszertől, diszkrimináció vagy erőszaktól mentesen dönthetnek a saját nemiségükkel összefüggő valamennyi kérdésről, beleértve a szexuális és reprodukciós egészségüket is.” A női jogok érvényesítést célzó, úgynevezett CEDAW (A nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló) nemzetközi egyezmény pedig úgy fogalmaz: „a részes államok kötelessége biztosítania a nők hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve a családtervezéssel összefüggő szolgáltatásokat is.”

A világ államai jogrendjükbe is egyre inkább beépítik a reproduktív jogokat. Például, a 2010-ben elfogadott új kenyai alkotmány is egyértelműen fogalmaz, az egészséghez fűződő jogok között nevesíti az utódnemzéssel és szüléssel összefüggő valamennyi orvosi ellátáshoz fűződő jogot. Azonban sok helyütt ezek a szolgáltatások elérhetetlenek a nők számára. Az abortusz betiltása, kriminalizálása komolyan korlátozza a női jogok érvényesülését, és a kényszerűen illegális terhesség-megszakítások súlyos egészségkárosodással, vagy egyenesen halállal fenyegetik őket.

A világon hat országban tilos az abortusz minden esetben – beleértve az anya életét veszélyeztető kockázatokat is – 61 országban pedig csupán különleges esetekben megengedett. Emiatt évente közel húszmillió beavatkozást végeznek el „feketén”, azaz ellenőrizetlen körülmények között. Az eredmény: évente 68.000 nő veszti életét a komplikációk miatt. A világon minden hetedik életét veszítő kismama esetében megtalálni az illegálisan végzett abortuszt a háttérben.

A statisztika világosan mutatja az összefüggést az abortusz hozzáférhetősége és a várandós, illetve szülő nőket fenyegető kockázatok között. Európa 37 országából csupán kettőben állnak jelentősebb akadályok az abortusz elvégzése előtt – az öreg kontinensen a legalacsonyabb a halandóság, és azon belül az azt okozó abortuszok aránya is. Ennek ellentéte a helyzet Afrikában, amelynek 52 államából 21-ben tiltják vagy korlátozzák a hozzáférést: itt a kismamák halálozásainak 14 százalékáért felel illegálisan végzett terhesség-megszakítás.

Az abortusz kriminalizálása ellen nem csak a CEDAW-egyezmény betartását felügyelő bizottság, de az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága is. Az elmúlt években pedig számos precedensértékű nemzetközi jogi eset mutatja, hogy egyre nagyobb a nyomás a biztonságos és szabad abortuszt megtagadó vagy megnehezítő államokon.

Természetesen nem a terhesség-megszakítás az egyetlen megoldandó kérdés a reprodukciós jogok területén. Számos országban az AIDS terjesztése „ellen” alkotott jogszabályok hozzák hátrányba a nőket. Ezek elvileg azokat rendelik büntetni, akik saját betegségük tudatában, szándékosan veszélyeztetnek másokat. Azonban sok államban az anyáról gyermekre terjedő fertőzést is büntetik, ami elfogadhatatlan a UN Women álláspontja szerint – különösen azon országokban, ahol a fertőzés megelőzéséhez szükséges kellékek és szolgáltatások nem elérhetőek az anyák számára.

A világ 63 országában van érvényben speciálisan a HIV vírus terjesztésével összefüggő büntetőjogi rendelkezés. Aggasztó folyamat, hogy 2005 óta legalább tizenöt, Szaharától délre fekvő afrikai országban vezettek be hasonló – diszkriminatív – rendelkezést. Az ilyen megoldások másik nagy hátránya, hogy a fertőzöttséggel járó stigmatizálás rendszerint jobban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az eredmény: sokan el sem merik végeztetni a szűrővizsgálatokat, hiszen ha valaki nem tud betegségéről, akkor nem is büntethető e törvények alapján.

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) a németországi női labdarúgó világbajnokság kezdetére időzítette új, a nők helyzetbe hozását szolgáló kezdeményezésének elindítását. Szemléletformáló kampányukkal a nők helyzetbe hozásáért szeretne tenni a szervezet, hogy minél több nő kerülhessen vezető pozícióba, a háztartásoktól az iskolákon át a munkahelyekig.

A hirdetéssekkel és a közösségi médiában való megjelenésekkel operáló kampány a nőkkel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célok jelentőségére emlékeztet – az iskolázottság, a foglalkoztatottság és a jogegyenlőség terén 2015-re kitűzött célok eléréséig bőven vannak még teendők. Az ENSZ-ügynökség kampányának arca az a Marta Vieira da Silva, aki a brazil válogatott egyik legnagyobb sztárjaként a pályán mutatott játékával is sokat is tesz a nőket hátráltató előítéletek oldásáért.

- A nők ereje, szorgalma és tehetsége még mindig az emberiség legnagyobb kiaknázatlan erőforrása. Csak akkor érhetjük el az ezredfordulón kitűzött céljainkat, csak akkor törhetjük meg a szegénység ördögi körét, ha egyenlő részvételi esélyeket biztosítunk a nőknek a köz- és magánélet minden területén – mondja az egyik hirdetésben.  

A rajongók által csak Martaként emlegetett sztár az elmúlt öt évben sorra elnyerte a FIFA legjobb női játékosának járó díját. Tavaly jelölték ki a Fejlesztési Program jószolgálati nagykövetének – fő területe a szegénység elleni küzdelem és a női jogok védelme.

(Via: UN News Centre)