A Világbank legújabb, ún. zászlóshajó-jelentése szerint a nemek esélyegyenlősége nem csupán önmagában vett érték, de a gazdasági fellendülés egyik fontos hozzávalója is.

A világszervezet szeptember végén publikált „Jelentés a világ fejlődéséről 2012 – Nemi egyenjogúság és fejlődés” (World Development Report 2012: Gender Equality and Development)  című jelentése szerint az elmúlt évtizedek során sikerült több szempontból is fontos eredményeket elérni. De bizonyos területeken még ma is ijesztőek a különbségek.

A legaggasztóbb a nők és lányok halálozási aránya a fejlődő országokban. Világszerte mintegy 3,9 millióra tehető azon nők és lánygyermekek száma, akik vagy a szülés és várandósság körüli komplikációkba halnak bele, vagy nemük miatt „tűnnek el” újszülöttként. Ebbe a számba a tanulmány beleszámolja a nemük miatt abortált lány-magzatokat is. Az AIDS/HIV vírus is veszélyesebb a nőkre nézve – a Szaharától délre fekvő területeken az egyik első számú halálok.

Robert B. Zoellick, a Világbank alelnöke szerint a teljes egyenlőség elérése a feladat. – Az elmúlt öt évben a Világbank 65 milliárd dollárral járult hozzá a nők és lányok iskolázásához, egészségügyi ellátásuk fejlesztéséhez. Támogattuk, hogy könnyebben férjenek hozzá termőföldhöz, hitelhez, mezőgazdasági szolgáltatásokhoz, álláslehetőségekhez és infrastruktúrához. Ez mind fontos, de nem elég – fogalmazott. – A következő években a gender-kérdéseket működésünk minden területén érvényre juttatjuk, hogy kiaknázhassuk az emberiség fele által képviselt lehetőségeket – szólt a következő évek terveiről.

A jelentés számos konkrét példát említ, amelyek azt illusztrálják, hogy a nemek közötti egyenlőség hogyan segítheti elő a gazdasági növekedést:

  • Malawiban és Ghánában a női földművesek számára is elérhetővé tették a szükséges föld- és növénykezeléseket, ennek nyomán az országok kukorica-termelése 16, illetve 17 százalékkal emelkedett.
  • Burkina Fasoban is megkönnyítették a női farmerek dolgát – például jobb hozzáférést biztosítottak a műtrágyához, és megkönnyítették a munkaerő alkalmazását. Az eredmény: 6 százalékos növekedés a háztáji mezőgazdaságban, bármilyen egyéb befektetés nélkül, csupán az esélyegyenlőség javításával!
  • Az ENSZ Élelmiszer-ügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint, ha a női földműveseknek azonos lehetőségei lennének, és az erőforrásokhoz való hozzáférésüket nem korlátoznák, akkor a fejlődő országokban átlagosan 2,5-4 százalékkal nőhetne a mezőgazdasági kibocsátás volumene.
  • Egyéb gazdasági ágazatokban is jelentős korlátok akadályozzák a nők érvényesülését. Ha eltörölnék ezeket az akadályokat, az önmagában 33-50 százalékkal csökkentené a nemek közötti produktivitás-különbséget számos országban. Eközben a dolgozók összteljesítménye 3-25 százalékkal nőhet az adott államokban.

- A nők kizárása az oktatásból és a pénzkereső munkából egy globalizált világban nem csupán  helytelen, de gazdaságilag is káros – erősítette meg Justin Yifu Lin, a Világbank vezető közgazdásza és fejlesztési ügyekért felelős alelnöke. – A fejlesztési célkitűzésekhez elengedhetetlen, hogy a növekedés és globalizáció gyümölcseiből a nők is egyenlően részesedjenek.

A jelentés nem feledkezik meg az elmúlt 25 év során elért eredményekről. Az alapfokú oktatásban a nemek közötti különbség jelentősen mérséklődött szinte valamennyi országban, a középfokú oktatásban pedig gyorsan csökken a lányok hátránya. Számos országban, például Latin-Amerikában, a karibi térségben és Kelet-Ázsiában már egyenesen a fiúk és fiatal férfiak vannak hátrányban e téren. 45 fejlődő államban már több lány jár középiskolába, mint fiú. Mintegy 60 országban az egyetemisták körében magasabb a nők aránya. A fejlődő országokban a nők ma átlagosan 20 évvel élnek tovább, mint amire negyedszázada kilátásuk volt, és átlagosan már hosszabb életre van kilátásuk, mint a férfiaknak. Azt is örömmel állapítja meg a tanulmány, hogy az elmúlt 30 év alatt a munkaerő-piac is nyitottabbá vált a nők számára: félmilliárd dolgozó nővel szűkült a nemek közötti szakadék.

A fennmaradó jelentős hátrányok elsősorban a fogyatékkal élő gyerekek iskolai beiratkozása, a gazdasági lehetőségek és a fizetések terén fedezhetőek fel. A munkaerőpiac, a mezőgazdasági munka vagy a vállalkozás-indítás egyaránt hátrányokat tartogat a nők számára jelenleg is. Ezeket tetézi, hogy a „nők szava” halkabb a társadalomban és a háztartásban is – érdekérvényesítő lehetőségeik elmaradnak a férfiakéitól.

A Világbank négy területen sürget cselekvést, ahol a nemzetközi közösségnek feltétlenül támogatnia kell az országok előremutató kezdeményezéseit:

  1. A humán-tőke kérdései. Nők és lánygyermekek magasabb halandósága, oktatási esélyeik.
  2. A fizetésben és teljesítményben észlelt különbségek mérséklése.
  3. A nők érdekképviseletének erősítése a közéletben és a háztartásokban.
  4. A nemi esélykülönbségek öröklődése generációról generációra.

(Via: The World Bank)