Az ultrahangos diagnosztikai berendezéseket gyártó General Electric szigorúbb belső ellenőrzésekkel és szemléletformáló kampánnyal reagált a riasztó népszámlálási adatokra: egyre több, a neme miatt elvetetett lány-magzat és a meggyilkolt csecsemő Indiában. Az esettanulmányt a CSR-Asia hírportál közölte.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a legutóbbi indiai népszámlálás a nemek arányának jelentős eltolódását mutatta ki, a nők rovására. A jelenség hátterében a lány-magzatokon végrehajtott gyakori abortusz áll. Az ultrahangos vizsgálatok elterjedése tette lehetővé, hogy a szülők a magzat nemének megállapítása után döntsenek arról, megszakítják-e a terhességet. Ahol ehhez nem férnek hozzá – az ultrahangos technológia hiánya vagy az abortusz megvalósíthatatlansága miatt – ott a lány újszülötteket fenyegeti veszély. A statisztikák szerint első néhány életévükben jóval gyakrabban szenvednek „balesetet” a kislányok, mint fiú kortársaik. A szelektív terhesség-megszakítás virágzó üzlet, annak ellenére, hogy a törvény 1994 óta tiltja a gyermek nemének előzetes meghatározását.
Az okokat az indiai társadalomban igen mélyen gyökerező előítéletekben kell keresni, amelyek szerint a leánygyermek születése teher, és nem öröm a családnak. Ennek egyik legfontosabb magyarázata a tetemes hozomány intézménye: a szülők gyakran kénytelenek hiteleket felvenni, hogy lányukat „illő módon” tudják férjhez adni. Ez a gyakorlat az elmúlt évtizedekben elterjedt a szub-kontinensen: olyan közösségek is magukévá tették, amelyekben ez korában ismeretlen volt. Ennek hátterében gyakran a fogyasztói társadalom anyagias szemléletének terjedése, vagy a felsőbb kasztokhoz tartozók szokásainak utánzása áll.
Mindezek oda vezettek, hogy ma 35-40 millió lány, nő hiányzik az indiai társadalomból a nemek paritásához. A legrosszabb a helyzet az északnyugati Haryana szövetségi államban, ahol csupán 830 leánygyermek jut 1000 fiúra, de más területeken, sőt a fővárosban, Új-Delhiben (866/1000) is elkeserítőek a statisztikák. A trend erősebben jelentkezik a városias környezetben, és gyakrabban fordul elő iskolázottabb családokban – rácáfolva a vélekedésekre, miszerint az oktatás és az életszínvonal javulása önmagában képes csökkenteni a nőket sújtó hátrányokat.
A hatásokat nem szabad lebecsülni. A következő húsz évben akkor is hiány lenne „eladósorban lévő” lányokból, ha valami csoda folytán a mai naptól helyreállna a születések nemi egyensúlya. A probléma már ma is érezhető. Olyan új jelenségek jelentek meg, elsősorban vidéken, mint az erőszakos leányrablás, a női prostituáltak fokozódó kizsákmányolása, vagy épp a poliandria: az a szokás, amikor egy nőnek kényszerűen több férje is van. A kormányzat a legfrissebb adatok láttán fogadkozik: szigorúbban érvényesítik a törvényeket. A szövetségi államokban igyekeznek a „lányos családoknak“ adott kedvezményekkel helyrebillenteni a nemek egyensúlyát.
De mit tehetnek a vállalatok, hogy hozzájáruljanak a problémák enyhítéséhez?
Jó példa az ultrahang-berendezéseket gyártó General Electricé. A cég a helyi Wipro vállalkozással karöltve 1990 és 2000 között 6500 olcsó, hordozható ultrahangos képalkotó berendezést szállított le országszerte. Civil szervezetek kritizálták is, amiért a technológia – szemben a cég vezérigazgatójának 1993-ban tett ígéretével – hozzájárult a magzat nemén alapuló terhesség-megszakításokhoz. Sabu George, fővárosi jogvédő, aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy pert indított a szövetségi kormány ellen, amiért az nem kényszeríti ki saját törvényeit, kimutatta, hogy a legtöbb GE ultrahangos vizsgáló-berendezés épp Északnyugat-Indiában működik, azaz ott, ahol a legkevesebb lány születik. Bár az orvosoknak minden vizsgálatot alaposan meg kell indokolniuk, a felügyelet csak azon a gépek felhasználását tudja nyomon követni, amelyeket korábban hivatalosan regisztráltak.
A GE-nek lépnie kellett, és a cég válasza nem is sokat váratott magára. A vállalat immár weboldalán is alaposan foglalkozik a kérdéssel, a kínai tapasztalatokból kiindulva ismertetik az ultrahangos vizsgálatok (és az azzal elkövetett visszaélések) tapasztalatait, emberi jogi vonzatait. Bemutatják a GE figyelemfelkeltő és tudatformáló kampányait is.
2003 folyamán az indiai kormány jelentősen szigorította a vonatkozó szabályozást. Az új rendszer egyértelműen felelőssé teszi az ultrahangos berendezések gyártóit és értékesítőit – például a GE Healthcare Indiát – a gépek felhasználási módjáért. Minden vevővel kötelező aláíratni egy nyilatkozatot, miszerint ismeri és megértette a felhasználásra vonatkozó előírásokat, és vállalja, hogy nem fogja azt a magzat nemének megállapítására használni. Vásárlóikról a gyártóknak negyedévente át kell adniuk egy frissített listát a kormányzati szerveknek. A GE új felkészítő képzéseket rendszeresített, felülvizsgálta szerződéseit, és megerősítette az eladások belső ellenőrzésének rendszerét. Jelenleg a vállalaton belül minden értékesítéshez öt különböző vizsgálatot kell lefolytatni.
Legújabban széleskörű plakát-kampány igyekszik ráirányítani a lakosság figyelmét a magzatelhajtások veszélyeire, a nők és lánygyermekek társadalmi megbecsülésének jelentőségére. Ezt a cég különböző lokális CSR-kezdeményezései kerekítik ki, olyan „társadalmi befektetések”, amelyek a lányok iskolázását, egyenlő státuszuk elérését mozdítják elő. A cég egyik nyilatkozata szerint tisztában vannak vele, hogy ha a felhasználók emberi jogokat sértenek az ultrahangos berendezésekkel, akkor még úgy is romolhat a vállalat reputációja, ha történetesen nem az ő gyártmányaikat használják, mivel a köztudatban a GE és az UH-diagnosztika egybeforrt. Ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy tétlenek maradjanak.
A portál cikke elismeri, hogy az indiai nők helyzetének javítása olyan és akkora probléma, hogy kizárólag az üzleti szféra szereplői nem tudják kezelni azt. De a GE példája ezzel együtt is követendő minden, a „hiányzó lánygyermekek” miatt aggódó vagy felelősséget érző vállalat számára – írja a CSR-híroldal.
(Via: CSR-Asia)
Utolsó kommentek