Az ultrahangos diagnosztikai berendezéseket gyártó General Electric szigorúbb belső ellenőrzésekkel és szemléletformáló kampánnyal reagált a riasztó népszámlálási adatokra: egyre több, a neme miatt elvetetett lány-magzat és a meggyilkolt csecsemő Indiában. Az esettanulmányt a CSR-Asia hírportál közölte.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a legutóbbi indiai népszámlálás a nemek arányának jelentős eltolódását mutatta ki, a nők rovására. A jelenség hátterében a lány-magzatokon végrehajtott gyakori abortusz áll. Az ultrahangos vizsgálatok elterjedése tette lehetővé, hogy a szülők a magzat nemének megállapítása után döntsenek arról, megszakítják-e a terhességet. Ahol ehhez nem férnek hozzá - az ultrahangos technológia hiánya vagy az abortusz megvalósíthatatlansága miatt - ott a lány újszülötteket fenyegeti veszély. A statisztikák szerint első néhány életévükben jóval gyakrabban szenvednek "balesetet" a kislányok, mint fiú kortársaik. A szelektív terhesség-megszakítás virágzó üzlet, annak ellenére, hogy a törvény 1994 óta tiltja a gyermek nemének előzetes meghatározását.

Az okokat az indiai társadalomban igen mélyen gyökerező előítéletekben kell keresni, amelyek szerint a leánygyermek születése teher, és nem öröm a családnak. Ennek egyik legfontosabb magyarázata a tetemes hozomány intézménye: a szülők gyakran kénytelenek hiteleket felvenni, hogy lányukat "illő módon" tudják férjhez adni. Ez a gyakorlat az elmúlt évtizedekben elterjedt a szub-kontinensen: olyan közösségek is magukévá tették, amelyekben ez korában ismeretlen volt. Ennek hátterében gyakran a fogyasztói társadalom anyagias szemléletének terjedése, vagy a felsőbb kasztokhoz tartozók szokásainak utánzása áll.

Mindezek oda vezettek, hogy ma 35-40 millió lány, nő hiányzik az indiai társadalomból a nemek paritásához. A legrosszabb a helyzet az északnyugati Haryana szövetségi államban, ahol csupán 830 leánygyermek jut 1000 fiúra, de más területeken, sőt a fővárosban, Új-Delhiben (866/1000) is elkeserítőek a statisztikák. A trend erősebben jelentkezik a városias környezetben, és gyakrabban fordul elő iskolázottabb családokban - rácáfolva a vélekedésekre, miszerint az oktatás és az életszínvonal javulása önmagában képes csökkenteni a nőket sújtó hátrányokat.