Nemek arca

Az első, a Koszovóban ENSZ-felhatalmazással békefenntartói feladatokat ellátó NATO hadtesthez kinevezett, gender-tanácsadó tapasztalatairól számol be a NATO honlapja.  A 46 éves Ivette Galarza alezredes érkezése révén a koszovói békefenntartó csapatok hatékonyabban járulhatnak hozzá a nők helyzetének javításához is.

A katonanő megjelenése a KFOR színeiben sokszor csodálkozást vált ki a helyiekből, akik nem szoktak hozzá, hogy nő is viselhet uniformist. A gyerekek és asszonyok a legtöbbször örömmel fogadják, hiszen a lakosság jelentős részének egyfajta mintaadóul is szolgálnak a külföldi katonák – fejtegeti Galarza.

Az alezredes feladata nem ismeretlen más küldetéseken sem. A nemzetközi közösség afganisztáni hadtestében (ISAF) is mostanában honosították meg a gender-tanácsadói pozíciókat. Mindez az ENSZ Biztonsági Tanács mérföldkő-értékű, 2000-ben elfogadott, 1325. számú határozatának megvalósítása. Ez – szándéka szerint – biztosítja, a hogy a nők szempontjait is tekintetbe vegyék minden, a helyieket érintő döntés során. Ez elősegítheti a stabilitást, a kapcsolatépítést helyi közösségekkel, végső soron tehát elősegíti a békefenntartók eredeti céljait.

- Időnként találkozom kollégákkal, akik nem a katonát vagy a döntéshozót, hanem pusztán a nőt látják bennem, de nem ez az általános. Csak néhányan viszonyultak hozzám így – értékeli tapasztalatait Galarza, aki megbízatása előtt már 10 hónapja Koszovóban szolgált. Korábban 24 évig az Egyesült Államok hadseregében foglalkozott esélyegyenlőségi ügyekkel.

A munkakezdés után meglepve tapasztalta, milyen sok katonatársa érdeklődik: mégis, mi az ő feladata. – Rájöttem, hogy mindent a nulláról kell kezdenem – mondja. – Az volt a tervem, hogy gender-tudatos feladatkiosztást honosítok meg a szenior vezetők és a tisztek körében. De emellett elindítottam egy gender-kérdéseket boncolgató hírlevelet, készítettem egy tájékoztató füzetet és szórólapokat is.

A Galarza által végzett munkát a NATO legmagasabb szintjén is sokra tartják. Giampaolo di Paola admirális, a katonai szervezet Hadászati Bizottságának vezetője hangsúlyozta, a gender-szemléletet szervesen be kell építeni a szövetség működésének minden jelenlegi és tervezett területére, beleértve az erőforrás-gazdálkodást, a hírszerzést és a pénzügyeket is.  – Az emberek gondolkodásának részévé kell tennünk ezeket a szempontokat, hiszen ez a gender-mainstreaming – fogalmazott a főtiszt.

(Via: NATO)

Az Egyesült Államokban elkészült a 20. századi mesekönyvek valaha lefolytatott legalaposabb vizsgálata. Az eredmény megdöbbentő, óriási a férfikarakterek dominanciája a történetekben – és ez még az állatokra is igaz.

A Gender & Society folyóirat áprilisi számában publikált kutatás hatezer, 1900 és 2000 között megjelent gyermekkönyvet vizsgált meg. Ezzel vizsgálati köre jóval szélesebb, mint bármelyik korábbi kutatásé. Janice McCabe professzor, a tanulmány egyik szerzője büszkén állítja: egy egész évszázadnyi könyvet vizsgáltak meg.

A legérdekesebb megállapítás talán az időbeni trendeket érinti. A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem volt kimutatható a nőkarakterek előretörésének szakadatlan folyamata. A század közepén ugyanis jelentősen eltolódott az egyensúly – a nők kárára. Az 1990-es években az emberi karakterek között a nemek aránya csaknem kiegyenlítődött, azonban állat-történetekben még ebben az évtizedben is kétszer annyi a hím/férfi szereplő, mint a nőstény/nő.

Összességében a könyvek 57 százalékában találtak férfi központi karaktert, míg csupán 31 százalékuk vonultatott fel női főszereplőt. A történetek csupán egyharmadában találni felnőtt női (vagy nőstény) állatfigurát, míg felnőtt férfi (vagy hím) állat szinte mindegyik kiadványban szerepel. Ezek az állatfigurák gyakran főszereplői is a meséknek. Csakhogy férfi/hím állatok a kiadványok 23 százalékában, míg a nők/nőstények csupán a történetek 7,5 százalékában tekinthetőek központi figurának. A címek is árulkodóak: a férfiak említési aránya 36,5 százalék, míg nőké ennek felét sem éri el.

A kutatók emlékeztetnek rá, hogy a gyerekkönyvek meghatározó mintát adnak kulturális értékeinkről, elveinkről és elvárásainkról. Ezért a nemek közötti látványos egyenlőtlenség azt az üzentet közvetíti a gyerekeknek egészen fiatal, tehát fogékony korban, hogy a lányok és nők kevésbé fontos tagjai a társadalomnak.

(Via: ScienceDaily)

A törvény hatályba lépése után eltelt első hónapban 46 esetben kellett fellépnie a rendőrségnek, a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint. 27 esetben szabtak ki 40.000 forint körüli összegnek megfelelő bírságot, vagy rendelték el állampolgári ismereteket oktató kurzus látogatását.

Franciaország az első állam Európában, amely betiltotta az arc eltakarását közterületen, beleértve a boltokat is. Claude Guéant belügyminiszter elmondása szerint a hatósági intézkedések „probléma nélkül” zajlottak le. Azt is megemlítette, hogy a rendőrök feltartóztattak egy amerikai állampolgárságú nőt is, aki Szaúd-Arábiából érkezett a Charles de Gaulle repülőtérre.

A rendelkezés hatályba léptekor sokan attól tartottak, hogy nehéz lesz annak érvényt szerezni, illetve zavargásokhoz vezethet a nagy muzulmán közösségeknek otthont adó városokban. Kisebb tiltakozásokat tartottak is Párizsban és néhány más településen. Április 21-én csoportos imádságra került sor egy toulouse-i rendőrőrs előtt, ahol a rendőrség fellépett egy burkát viselő nővel szemben.

(Via: New York Times)

A UN Women elnöke az ENSZ millenniumi célkitűzéseinek összefüggéseire emlékeztetett a legszegényebb országok helyzetének szentelt nemzetközi konferencián. Felidézte: a nők bevételük 90 százalékát költik a családok alapvető szükségleteinek fedezésére, míg a férfiak csupán 30-40 százalékát fordítják erre.

Törökországban tartották az ENSZ negyedik, a világ legkevésbé fejlett országainak szentelt konferenciáját. A UN Women vezetője, a chilei Michele Bachelet éles hangú figyelmeztetést fogalmazott meg a helyszínen. Ha nem tesznek lépéseket a nők helyzetének javítására, akkor nagyon nehéz lesz a többi millenniumi fejlesztési célkitűzés megvalósítása, a stabil fejlődés beindítása, és a szegénység enyhítése is - emlékeztette a jelenlévőket.

A sajtó képviselőinek elmondta, hogy a kutatások szerint a nők jövedelmük kilenctizedét költik családjaik élelmezésére, iskolázására és egészségügyi kiadásaira. Eközben a férfiak ennek csak mintegy harmadát. A UN Women vezetője arról is beszélt, hogy a nők óriási hátrányban vannak a férfiak mögött olyan alapvető dolgokban, mint a termőföldhöz, hitelhez vagy munkahelyhez való hozzáférés, pedig egyre több kutatás erősíti meg, hogy anyagi lehetőségeik szélesítése pezsdítően hat a helyi gazdaságokra. Eközben sok országban az öröklésből is ki vannak rekesztve a női leszármazottak.

Vajon a tunéziai és egyiptomi forradalmak hogyan befolyásolják a nők helyzetét hosszabb távon, az arab világban? Ezt feszegeti a Stanford egyik kutatója.

Forradalmak rázták meg a Közel-Keletet, destabilizálva évtizedes politikai berendezkedéseket. A felkelések retorikája alapvető változásokat, újításokat ígér, de valójában még nem látszik, hogyan érinti mindez a nemek helyzetét a térségben. A legpozitívabb várakozások szerint az új demokráciáknak a nők is egyenjogú, résztvevő tagjai lesznek. Mások szerint a szigorú vallási fundamentalizmus fog megerősödni az érintett országokban a világi diktatúra összeomlása után.

A női jogok kérdése az iszlám világban korántsem olyan egyszerű kérdés, mint a nyugati szemlélő számára elsőre tűnhet. Sokan zavarba esnek, amikor azt tapasztalják, hogy a muzulmán nők a szigorúbb vallási előírások általánossá tételéért - például a fejkendő viseléséért - tüntetnek.

Lisa Blaydes, a Stanford Egyetem Clayman gender-intézetének tanársegédje a Közel-Kelet szakértője, és évek óta foglalkozik a kérdéssel: az érintett nők miért harcolnak időnként egy olyan berendezkedésért, amiben a férfiakénál kevesebb jog illeti meg őket. Abból kiindulva, hogy a szegényebb államokban nagyobb a hagyományos értékeket támogató nők aránya, arra következtetett, hogy a munkalehetőség, a gazdasági érvényesülés valószínűsége az egyik döntő tényező a nők választásainak hátterében.