Két elszánt és dinamikus női vezető vállvetve harcol a nők esélyegyenlőségéért Monroviában, Libéria fővárosában – jelentette a CNN. Közös bennük, hogy jelentős kulturális akadályokat kellett már eddig is leküzdeniük, mindketten börtönbe kerültek nézeteik miatt, és, hogy ennek ellenére sem adták fel a harcot.

Ellen Johnson-Sirleaf, az első női államfő Afrikában, és Michele Bachelet, a UN Women elnöke, korábbi chilei elnök, Libériában emlékezett meg a századik nemzetközi nőnapról. A libériai nőknek a diszkrimináció és az erőszak örökségével kell minden nap megbirkózniuk – ebben immár az idén alakult UN Women nőjogi ENSZ-ügynökség segítségére is számíthatnak.

- A nőknek világszerte sok nehézséggel kell szembenézniük, de Afrikában a nők gyakran háborúk áldozatai, akiknek a nemi erőszak poklát is meg kellett járniuk. Sok afrikai állam épp kilábalóban van a közelmúlt konfliktusaiból. Ezért fontos, hogy támogassuk a béke megszilárdítására tett erőfeszítéseket – mondta Bachelet a mintegy háromezer fős tömeg előtt.

Johnson-Sirleaf elsőként a polgárháború sújtotta Elefántcsontpart nőivel való szolidaritás jegyében kért rövid csendet a hallgatóságtól. A szomszédos országból érkező megrázó képek sok libériai nő számára is ismerősek lehetnek, hiszen az országban tizennégy évig az erőszak uralkodott. A 2003-ban véget ért libériai polgárháború során mindkét oldal előszeretettel élt a szisztematikus nemi erőszak fegyverével.

A helyzet nyolc évvel később sem megnyugtató, hiszen a nemi erőszak továbbra is a leggyakoribb bűncselekmény az országban, még a fegyveres rablást is megelőzve. Christiana Tah igazságügy-miniszter elmondta, az áldozatok 40 százaléka 12 évesnél fiatalabb. Véleménye szerint a helyzetet nehezíti, hogy sok fiatal férfi a polgárháború alatt szerzett tapasztalatainak hatása alatt áll.

A Sirleaf-kormányzat épp ezért különleges bíróságot állított fel a bűncselekmények alaposabb kivizsgálása érdekében. Azonban csupán egyetlen bíró foglalkozik az ügyekkel, és óriási az ügyhátralék. Tah elmondta, emiatt erőszaktevők ezrei kerülnek tárgyalás nélkül szabadlábra – túllépve az előzetes letartóztatás maximális időtartamát.

Az ENSZ törekvése az országban épp ezért a törzsi, közösségi igazságszolgáltatás hagyományos rendszerének megerősítése. A „békekunyhók” terjedése olyan ítélkező fórumot jelenthet, amiben a helyi közösségek nőtagjai vannak többségben. Michele Bachelet maga is megtekintett egy itt lefolytatott eljárást, amiben a feleségét megütő férfit egy napos elzárásra ítélte a közösséget képviselő „bírói” testület.

(Fotó: 2007-ben érkezett India szinte kizárólag nőkből álló békefenntartó kontingense Libériába - UN Multimedia)