Izlandon se szeri se száma a sikeres női vállalkozásoknak. A Dinamikus, Komoly és Kreatív Nők Szövetsége (SKASS) csak az egyik, vállakozó nőket felkaroló szervezet a nemek közötti egyenlőség megteremtésében legmesszebb jutott országban. De vajon tényleg létezik „nőies üzleti kultúra”?


A SKASS 2010-ben alakult, a délnyugat-izlandi Sudurnes régióban, azzal a céllal, hogy „a nők valóra válthassák álmaikat, legyen szó akár üzletről, akár cégalapításról vagy valami teljesen másról”, mondta el Anna Loa Olafsdottir, a szervezet egyik képviselője. – Hogy ez szükségszerűen más-e, mint amire a férfiak törekszenek, illetve, ahogy ők megvalósítják elképzeléseiket, arra minden nőnek magának kell válaszolnia – tette hozzá sejtelmesen.

A reykjavíki központú Izlandi Női Vállalkozók Szövetsége (FKA) jó tíz évvel korábban létrehívott testület, amely évente díjjal honorálja a kiemelkedő teljesítményeket. A legutóbbi díjazottak között olyan példákat találni, mint a 85 éves asszony, aki még 1965-ben nyitotta meg boltját; az Attentus nevű, nők által vezetett HR-tanácsadócég; egy sikeres bálnafigyelő vállalkozás tulajdonosa, vagy a Ja.is nevű szakmai és privát telefonkönyveket kiadó vállalkozás, amelyet két nő vett meg egy befektetési alappal közösen.

A Ja.is díjazásáért komoly kritikákat kellett eltűrnie az FKA-nak. A cég ugyanis a közelmúltban jelentős, nőket is érintő leépítéseket hajtott végre. Dominique Pledel Jonsson 2005-től egészen a közelmúltig a Szövetség tagja volt, azonban épp a Ja.is díjazása miatt megszüntette tagságát. Jonsson szerint ugyanis a nők egy alternatív üzleti kultúra meghonosítására hivatottak. – A nők akkor a legjobbak, ha a saját útjukat járják, és nem a férfiak mohó anyagiasságát utánozzák. Ideje, hogy női klubok alakuljanak, és ne a nők csatlakozzanak az öregfiúk klubjához – fogalmazott.

A női vállalkozásban egy speciális izlandi befektetési alap is fantáziát lát: az Audur Capitalt 2007-ben alapította két izlandi nő, és elsősorban nők által vezetett vállalkozásokba szállnak be, pénzügyi befektetőként. Vállalt értékeik között elsők között a felelős, etikus működést, az őszinteséget említik. Szemléletük alapja az a kutatás, amely megállapította, hogy az egyes nagyvállalatok termelékenysége a felsőbb szinteken alkalmazott női menedzserek számával egyenesen arányos: ha több a nő a csapatban, jobban teljesít a cég. Nem meglepő, hogy Audur-1 nevű befektetési alapjuk komoly összegeket fektetett a Ja.is vállalkozásba is. Az eredmények is látványosak. A gazdasági válság nyomán Izland pénzügyi rendszerének csődök sorozatával kellett szembenéznie. Az Audur volt az egyetlen vállalkozás, amely nem vesztett a befektetők pénzéből, sőt, a válság viharait is nyereséggel vészelte át.

A vállalkozás beindítását fontolgató nők számára hirdet tizenöt hetes kurzusokat az Izlandi Innovációs Központ, ahol kis csoportokban, összesen 75 órán át sajátítják el a gazdálkodáshoz szükséges ismereteket a jelentkezők. A Brautargengi nevű képzési program résztvevői a tanórák mellett hetente legalább 10 órában saját projektjükkel foglalkoznak. A fővárosban átlagosan húsz fővel folyik a kurzus, azonban a vidéki helyszíneken kisebb az érdeklődés – panaszolja Selma Dogg Sigurjonsdotti, a vidéki képzések projektmenedzsere.

Pedig a Brautargengi hatékonyságát tudományos kutatások is megerősítik. Az Izlandi Egyetem kutatói 2010-ben vizsgálták a végzett hallgatók teljesítményét, a „nagybetűs életben”. A 2001 és 2009 között végzettek megkérdezésével végzett kutatás során arra jutottak, hogy a korábbi hallgatók 55 százalékának működő vállalkozása van, további 19 százalék pedig épp egy vállalkozás beindítását tervezi. Csupán 26 százalék volt azok aránya, akik nem az üzleti életben keresték a boldogulást.

Izland nem véletlenül világelső a női esélyegyenlőség terén – amit a Global Gender Gap index is megerősít –, hiszen már negyven éves múltra tekinthet vissza a nőjogi mozgalom politikai színrelépése. A Női Lista nevű pártot időközben magába olvasztotta egy nagyobb gyűjtőpárt, de az elért hatások nyilvánvalóak: egyre több nő ér el sikereket a politikai és üzleti életben.

Mégsem mindenki elégedett. Gudrun Jonsdottir, a Női Lista egyik alapítója szerint örvendetes, hogy a számarányok kiegyenlítettebbé váltak, de megfigyelhető, hogy a női politikusok, vállalkozók csak ritkán kelnek ki a jelenleg rendszer ellen, új normákat, nőbarátabb berendezkedést követelve. Jonsdottir szerint le kell rakni egy feminista modell alapjait, ami a hatalom decentralizálásáról, a felelősség megosztásáról, a fogyasztásközpontú szemlélet elutasításáról szól. Az „állami feminizmuson” túl – ami Jonasdottir szerint az alapvető emberi jogokat garantálja a nők számára – szükség lenne a társadalmi értékrend megváltoztatására is.

(Via: IPS News)