Július 12-én Genfben tartotta éves konferenciáját a Fiatal Nők Keresztény Világszövetsége. A 25 millió nőt közvetlenül elérő ernyőszervezet tanácskozásán Michele Bachelet konkrét adatokkal illusztrálta, miért is volna kifizetődő a női esélyegyenlőség ügyébe fektetni pénzt, energiát.

A nők jogainak követelése túlmutat az emberi jogok melletti, erkölcsi alapú kiálláson – mutatott rá rögtön beszéde elején a UN Women igazgatója. Egyre több, független forrásból származó adat támasztja alá, hogy az emberiség égető problémái csak úgy oldhatóak meg, ha világszerte kiaknázzuk a népesség felét adó nőkben rejlő potenciált. Az egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon, a jogrendben, a biztonsághoz való jog érvényesülésében nem csupán erkölcsi, de számszerűsíthető anyagi károkat is okoznak az országok és a világ gazdaságának.

A millenniumi fejlesztési célok közelmúltban lezajlott felülvizsgálata során derült ki, hogy az iskolázatlan nők gyermekei esetében a korai halandóság esélye több mint duplája a legalább középfokú végzettségű nők gyerekeinél. A családon belüli erőszakból eredő orvosi komplikációk és a stressz éves költségei az Egyesült Államokban 5,8 milliárd dollárra rúgnak. Egy dél-afrikai tanulmány szerint pedig 12 százalékkal nagyobb esélye van az AIDS elkapására annak a nőnek, aki bántalmazást szenvedett el partnerétől élete folyamán. Az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) kimutatása szerint  ha megszüntetnénk a nők hátrányát a termelőeszközökhöz való hozzáférés terén, akkor 12-17 százalékkal, 100-150 millió fővel lehetne csökkenteni a Földön éhezők táborát. A McKinsey nemzetközi tanácsadócég jelentése alapján nagyobb nyereségességet mutatnak azok a cégek, amelyek vezető testületeiben érdemi szerepet kapnak a nők.

Természetesen sok területen megfigyelhető az előrelépés. Az egyre általánosabb jelenséggé vált női vezetők például kiváló szerepmintával szolgálhatnak az új generációk számára. Egy finn óvodában például azt tapasztalta Michel Bachelet, hogy nem a fiúk, a lányok akartak vezető politikusok lenni. Ez persze nem meglepő, hiszen életük folyamán többnyire női arcot láttak a tévéképernyőn megjelenni „felelős vezetőként”. Épp ezért külön üdvözölte a thaiföldi választás eredményét, amelyen női vezetőt választott magának az ország Yingluck Shinawatra személyében. Egy helyi közvélemény-kutatás szerint a thai emberek 70 százaléka szerint egy női vezető megválasztása a „helyes irányba tett lépés”.

A politikában persze lassú a nemek arányainak kiegyenlítődése. De immár a világ 28 országában érte el az egyharmadot a nők aránya a politikai vezetők, döntéshozók körében. Ez persze összefügg a női kvóták bevezetésével – 23 országban találni valamilyen pozitív diszkriminációs szabályt a háttérben. Mára 43 ország fogadott el valamilyen kvótarendszert.

A női vezetőket nem csak országok élén találjuk meg, de más fontos szerepkörökben is, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. Nők vezetnek béketárgyalásokat, női katonák vesznek részt békefenntartó műveletekben, vagy dolgoznak akár HIV/AIDS szakértőkként. És láthatóan megvan az igény az egyenlőség további kiterjesztésére: az arab forradalmak politikai változásai után – amelyekben a nők is igen aktívan vettek részt – most a társadalmi viszonyok megváltoztatásáért küzdenek Kairó és Tunisz asszonyai.

Ma már 139 alkotmány deklarálja a nemek egyenlőségét, 117 országban létezik törvény az azonos fizetésekről és 173 állam nyújt anyagi támogatást az anyasági szabadság idejére. 117 helyen léteznek törvények a munkahelyi, és 125 államban a családon belüli zaklatás és erőszak ellen. De természetesen ezek a számok megfordíthatóak: 67 országban a jog semmilyen védelmet sem biztosít a lányoknak és nőknek a háztartáson belüli erőszakkal szemben. 75 országban nincs joguk szóvá tenni, ha alacsonyabb a fizetésük mint az azonos munkakörben dolgozó férfiaké – pedig globálisan is csupán átlag háromnegyede a nők fizetése a férfiakénak.

Az érdemi előrelépéshez eddig és ezután is szervezettségre, összefogásra, összekapaszkodásra van szükség. Nem elég a megfelelő törvényeket elfogadtatni, azok végrehajtását, alkalmazását is folyamatosan biztosítani, ellenőrizni kell. A UN Women épp ezért – a nemzetközi nőnap századik évfordulóján – új stratégiát alkotott a következő évtizedre. Ennek középpontjában a nők gazdasági és társadalmi helyzetbe hozása áll. Saját munka, jövedelem, egyenlő jogi státusz kell, hogy a családokban esetleg jelenlévő igazságtalan uralmi helyzeteken változtatni lehessen. A fiatal nők kreativitására és energiájára különösen nagy szükség van – fordult hallgatósága felé Bachelet.

De a fiúk, fiatal férfiak megszólítása is nélkülözhetetlen, szögezte le beszédében. A nemi szerepek gyerek- és kamaszkorban rögzülnek. Ha egy fiú gyermekként szemtanúja lesz családon belüli bántalmazásnak, nagyobb eséllyel követi el azt maga is élete folyamán. Ezért szükséges, hogy a maszkulinitás hagyományos, erőszakossággal összekapcsolódó képét lebontsuk és újrarajzoljuk, ahol szükséges – emlékeztetett.