Ez a kihívás foglalkoztatta azt a tizenhét szakértőt, akik az UNESCO és a Nemzetközi Újságíró Szövetség párizsi tanácskozásán vettek részt.

A média és a genderpolitika nemzeti, regionális és nemzetközi szervezeteitől érkezett szakértők a gender-szenzitív médiaindikátorok (Gender-Sensitive Indicators for Media – GSIM) rendszerének előzetes tervezetét vették górcső alá, amelynek kidolgozásáról az UNESCO még 2010. március 8-án döntött. Ezzel párhuzamosan nekiláttak a világon már működő „jó gyakorlatok” összegyűjtéséhez. Az előítéletektől a lehető leginkább mentes nőábrázolásokat biztosító megoldásokat, rendszereket igyekeztek összeszedni.

A GSIM mérőszámai nem csupán a műsorokban megjelenő nőképek értékelését tudják objektívebbé tenni. A tervek szerint vizsgálat tárgya lesz az is, hogy milyen az egyes média-cégek és szervezetek vezető testületeiben, döntéshozó pozícióiban a nők részvételi aránya. A végcél természetesen nem más, mint hogy a média világa is partner legyen a nők helyzetbe hozásában, a Pekingi deklaráció céljainak elősegítésében.

Nem is csak a tömegkommunikáció szereplői számára lesz hasznos, ha elkészül a mérőszámok keretrendszere. A civil társadalom szereplői számára szintén értékes eszköztár jöhet létre. Pontosan ezt szem előtt tartva, az UNESCO hamarosan megkezdi a konzultációk második körét is, világszerte asztalhoz ülve civil partnerszervezeteivel.

A kezdeményezés része a világszervezet által a 2008 és 2013 közötti időszakra meghirdetett gender-programnak. Ennek értelmében az UNESCO minden tevékenységi területén meghonosítják a nemek egyenlőségét szem előtt tartó szemléletmódot (gender mainstreaming). Így a média világa mellett a tudomány, a művészetek, az oktatás sem marad ki a szemléletformálásból, és e szférákban is aktív segítséget kíván nyújtani partnereinek az ENSZ-szervezet.

(Via: UNESCO)