Nem csak a botrányos tartalmú Facebook-oldalak, de a közösségi hálót üzemeltető cég védekezése is felzúdulást váltott ki. A vállalat „kocsmában hallható vaskos vicchez” hasonlította a nők megerőszakolására bíztató üzeneteket.

Augusztus-szeptember folyamán aktív kampány bontakozott ki az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Facebook-felhasználói körében, amely az olyan című oldalak eltávolítását követelte az adminisztrátoroktól, mint „Csak kelleti magát, amikor menekül előled a sikátorban”. Az ehhez hasonló oldalaknak nemegyszer több ezres követő-táboruk van – azonban nagyságrendekkel többen, a tengerentúlon 175 ezren, Angliában 3600-an követelték e-petícióban az eltávolításukat.

A tiltakozók egyik vezetője, a brit kampányt elindító Jane Osmond szerint a helyzet egyértelmű: gyűlöletbeszédről van szó, amely sérti a Facebook felhasználási feltételeit. – Igencsak megütközve tapasztaltam, hogy a Facebook láthatóan nem veszi észre az összefüggést az ilyen oldalak és a társadalomban gyökeret eresztett „erőszak-kultúra” (rape culture) között – adott hangot csalódottságának Osmond.

Talán nem is az váltotta ki a legnagyobb felhördülést, hogy a Facebook semmit sem tett a nemi erőszakot pártoló oldalak ellen, hanem az érvelés, amellyel ezt megindokolták. A cég szerint „a Facebook egy olyan hely, ahol mindenki nyíltan megbeszélheti véleményét másokkal, és hangot adhat nézeteinek”. – A közösségek ellen megfogalmazott gyűlölködő állítások sértik felhasználási feltételeinket, és az ilyeneket eltávolítjuk – írták válaszukban. – Azonban ha egyes csoportok hangot adnak véleményüknek államokról, intézményekről vagy világnézetről, az önmagában véve nem sérti a játékszabályokat, még akkor sem, ha álláspontjuk egyébként felháborító vagy sértő lehet egyesek számára – fogalmaztak. Hozzátették azt is, egy ilyen „vaskos poénért” a helyi kocsmából sem dobnának ki senkit.

Angliában és Walesben a törvény részletesen szabályozza a gyűlöletbeszéd feltételeit, hogy az ellene való küzdelem ne veszélyeztesse a szólásszabadságot. A vélemény csak akkor büntethető, ha etnikum, vallás, szexuális orientáció alapján uszít gyűlöletre, illetve ha mozgáskorlátozott vagy transznemű személyek elleni cselekvésre buzdít.

Osmond – a Női Hírkommentár (Women’s Views on News) – egyik szerzője szerint az internet korában ideje volna újragondolni, mit is gondol a társadalom a szólás szabadságáról, és az ezzel párosuló felelősségről.

(Via: Guardian, Women's Views on News)