Az ENSZ főtitkára szerint csak akkor érhetünk el eredményt a hadseregek által, szinte fegyverként alkalmazott nemi erőszak elleni küzdelemben, ha sikerül garantálni a bűnösök felelősségre vonását és szigorú megbüntetését.

- Addig kell emelnünk az ilyen cselekmények "árát", amíg nagyobb kárt nem okoz az elkövetőknek, mint áldozataiknak – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár január 31-én Etiópiában, az Afrikai Unió csúcstalálkozóján tartott beszédében.

A főtitkár szerint az első lépés, hogy azok, akik az ilyen cselekményekben részt vettek, azokat elrendelték vagy jóváhagyták, a békefolyamat kezdete után ne tölthessenek be katonai vagy politikai pozíciókat, ne őrizhessék meg gazdasági befolyásukat. Méltatta az afrikai regionális egyezményeket, amelyek a világ talán leghaladóbb rendelkezéseit tartalmazzák a háborús nemi erőszak elítélésére. De figyelmeztetett: ezeket meg is kell valósítani.

- Az most a feladatunk, hogy e dicséretes vállalásokat meg is valósítsuk. Mégpedig azokra a helyekre összpontosítva figyelmünket, ahol a leginkább szükséges: ahol a nők kereskednek, vizet vételeznek, vagy a lányokat tanító iskolákba vezető utak mentén. – fogalmazott.

Az ENSZ szeretne szorosan együttműködni az Afrikai Unióval, hogy a békefenntartó csapatok jobban felkészüljenek a probléma kezelésére. A probléma súlyossága ellenére is vannak követendő jó példák szerencsére. A dél-szudáni Darfur régióban a közelmúltban felállított „favágó járőrök” jelentősen növelték a nők mozgásszabadságát, és csökkentették a nemi erőszakok számát. Libériában a női rendőrjárőrök – a látencia visszaszorítása révén – jobb felderítési arányt hoztak.

A téma ENSZ-felelőse, Margot Wallström különmegbízott ugyanakkor arra emlékeztetett , hogy korántsem afrikai specialitással állunk szemben. Haitin ugyanezzel a gonddal küzdenek. A jelentések szerint azért választják a hadviselésnek ezt az aljas módját, mert olcsó, csendes és nagyon hatásos az ellenséges lakosság megtörésére. Politikai felismerés és hajlíthatatlan akarat az első lépés a jelenség felszámolásához vezető úton – állítja a különmegbízott. – Olyan vezetők kellenek, akik kiállnak és világosan elmondják: ez egy bűncselekmény, nem kulturális vagy szexuális, hanem nemzetközileg üldözött bűncselekmény – mondta.

Beszámolt szarajevói látogatásáról – a bosnyák fővárosban 15 éve még 15-16 000 nőt tartottak fogva, kifejezetten a megerőszakolásra felállított táborokban. Felidézte beszélgetését egy túlélővel, aki visszatekintve azt kívánja, bárcsak lőtték volna le, mert „úgy vették el az életét, hogy közben nem halhatott meg”.

- Akik megsebesülnek, a háború után tiszteletnek örvendő veteránok lesznek. De a láthatatlan sebek hordozói nem nyertek elégtételt. Ez a nő, amikor összefut megerőszakolójával a bankban, a férfi kedélyesen rámosolyog – emlékeztetett Wallström.

(ENSZ hírközpont)