Több ezer női gazda vonult az utcára Rio de Janeiróban, a gyom- és rovarirtó szerek mérgező hatása ellen tiltakozva.
A Via Campesina nemzetközi gazdaszövetség női tagjai a „Nők az agrár-ipar és az agrármérgek erőszakossága ellen; a földreformért és az élelmiszer-önrendelkezésért” szlogen alatt vonultak az utcára. Más civil szervezetek tagjaival kiegészülve, két napon át tüntettek hat brazil nagyvárosban. A helyi hatóságok adatai szerint Brazília évente több mint egymilliárd liter vegyszert használ mezőgazdaságában, amivel 2009 óta a világ legnagyobb emberre és természetre veszélyes gyomirtó és rovarirtó-fogyasztója.
Amanda Matheus, a Földnélküli Mezőgazdasági Dolgozók Mozgalmának nemzeti koordinátora szerint a vegyszerek gyors terjedése annak köszönhető, hogy megnőtt a főként exportra termelő nagygazdaságok súlya az ország mezőgazdaságában. A Matheus által a nagybirtokosok és a nemzetközi vállalatok szövetségeként leírt modellben a kivitelre összpontosító, monokulturális gazdálkodásra berendezkedett termelők csak a profitra ügyelnek, a környezet védelmére már alig.
A 7-10.000 főre becsült Riói tüntetés résztvevői a Nemzeti Fejlesztési Bank székháza elé vonultak, és ott adtak hangot elégedetlenségüknek. A Bank ugyanis a demonstráló szervezetek szerint főleg a nagy eukaliptusz és cukornád-ültetvények birtokosainak folyósítja a hitelek oroszlánrészét. Emiatt aránytalanul kevesebb pénz jut a kisebb földeken gazdálkodók számára. A Bank vezetése ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a versenyképesebben termelő nagybirtokok támogatása elengedhetetlen a brazil gazdaság növekedéséhez, a külkereskedelmi többlet eléréséhez.
Nem ritka, hogy környezeti és egészségügyi kérdésekben nők, női szervezetek emelik fel hangjukat elsőként vagy leghangosabban. A legemlékezetesebb példa erre az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a MAMA-86 mozgalom a víztisztasági és környezeti ártalmakról szóló adatok nyilvánosságáért harcolt. A szervezet tagjai begyűjtötték, rendszerezték és publikálták a mérési eredményeket, később pedig az ilyen információk nyilvánosságáról szóló törvény megalkotásában is részt vettek.
(IPS News és az UNIFEM Magyarország Nőkönyv c. kiadványa alapján)
Utolsó kommentek