Nemek arca

A Baszkföldi Egyetem kutatói szerint a családokon belül elsősorban az anyák adják tovább a nemi előítéleteket a következő generációnak.

A Psicothema folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a családokban leginkább az anyák közvetítik a nemekkel kapcsolatos elvárásokat és előítéleteiket mindkét nemű gyermekeik felé. Maite Garaigordobil, a kutatás egyik vezetője szerint eredményeik bizonyítják az attitűdök, nézetrendszerek „örökölhetőségét”. Ezen túl a különféle, gyerekkorban látott minták jelentőségét is képesek voltak rangsorolni – külön értékelték az anya-lánya anya-fia, apa-lánya és apa-fia mintaadási mechanizmusokat a családokban.

A vizsgálatba 1455 kamaszkorú (11-17 év közötti) fiatalt vontak be, illetve szüleiket, 764 anyát és 648 apát. Azt találták, hogy míg az apa mintaadó és viselkedés-befolyásoló szerepe főleg fiúgyermekére korlátozódik, addig az anyák mindkét nemű gyermekeinek továbbadják nemi előítéleteiket, sztereotípiáikat.

A kutatási eredmények szerint a nemi előítéletesség inkább a fiúkra és férfiakra jellemző. Mind a kamaszok, mind a szülők között ők teljesítettek rosszabbul a teszteken. A család társadalmi-gazdasági státusza és a kulturális környezet sem megkerülhető tényezők: a vizsgálat szerint minél iskolázottabb és vagyonosabb egy család, annál gyengébbek a nemi előítéletek tagjai körében.

- Paradoxonnak tűnhet, hogy leginkább a nők adják tovább a szexista viselkedés-mintázatokat, miközben ők ennek az attitűdnek az elsőszámú áldozatai is – fogalmazott Garaigordobil. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a vizsgálat csupán valószínű összefüggéseket, korrelációkat tárt fel, és nincs elég bizonyítékuk ok-okozat jellegű magyarázatok felállításához.

A kutatók azonban megfogalmaztak lehetséges magyarázatokat. Ezekben olyan tényezők jutnak fontos szerephez, mint a különböző időtartam, amit a gyerekek egyik vagy másik szülővel töltenek, a házimunka jellege, amit végezniük kell, vagy épp a karácsonyi, születésnapi ajándékok által közvetített üzenetek.

A kutatás belátásai fontosak lehetnek az előítéletesség elleni harcban. Ha a szexizmus örökletes, akkor a szülők oktatását, szemléletformálását nem szabad elfelejteni – természetesen a gyerekeket és serdülőket célzó oktató-nevelő kezdeményezések mellett, figyelmeztetnek a kutatók. Garaigordobil hangsúlyozta, hogy bár a család hatása egyértelmű, azért más forrásokból is érhetik kedvezőtlen hatások a gyerekeket. A média és a kortárscsoportok is megkerülhetetlen értékközvetítők, amelyekre szükség van az előítéletek elleni küzdelemben.

(Via: ScienceDaily)

A mai kanadai fiatalok jelentős része a nagyszüleikéhez hasonló nézeteket vall arról, hogy mi a férfiak és nők dolga egy családban – derült ki egy friss felmérésből.

A Plan International fejlesztési ügynökség által készített és publikált, több országot felölelő, „Mert én lány vagyok…” (Becouse I am a Girl) című, évről évre megjelentetett kutatás legfrissebb adatai szerint a 12-17 éves korú kanadai fiúk 31 százaléka szerint a nők legfontosabb dolga, hogy etessék családjukat. Ugyanezt a brit kamaszkorú fiúknak csupán 15 százaléka gondolja, miközben indiai kortársaik 73, és a ruandaiak 68 százaléka gondolkozik hasonlóan.

A kanadai serdülőkorúak – fiúk és lányok – csaknem fele, 48 százaléka szerint eközben a férfi feladata és felelőssége a pénzkeresés, a család anyagi biztonságának garantálása. A felnőtt korosztályban ezt csupán 43 százalék gondolta így.

A fiatal korosztály körében rákérdeztek, mennyire értenek egyet a kijelentéssel: „hogy férfi légy, keménynek kell lenned”. A kanadai 12-17 évesek (mindkét nem összesen) körében 45 százalék volt az igenlők aránya, míg az Egyesült Királyságban csupán 13 százalék, Ruandában pedig 26 százalék osztotta ezt az álláspontot. A kanadai felnőtt férfiak 38 százaléka, a nők 21 százaléka gondolta hasonlóan.

- Meglepődtünk az eredmények láttán – értékelte a tapasztalatokat Rosemary McCarney, a Plan Canada igazgatója. – Azt gondolná az ember, hogy 2011-et írunk, ehhez képest nagyon meglepő, sőt, aggasztó, hogy ezek a hagyományos képzetek ennyire makacsnak bizonyulnak – mondta. McCarney szerint különösen veszélyesnek bizonyulhat, hogy a kamaszkorúak a férfiasságot nagy arányban a keménységgel és kockázatvállalással azonosítják. Aggodalmait osztja Joan Simalchik, a Torontói Egyetem gender tanulmányok professzora is, aki szerint „egyáltalán nem ezt látni” az egyetemen és a nagyvárosokban.

De nem csak a kanadai adatok keltettek csalódást, és sarkallnak cselekvésre. A megkérdezett indiai és ruandai 12-18 évesek 65 százaléka szerint a nőknek el kell viselniük az erőszakot annak érdekében, hogy családjaikat egyben tartsák. Ugyane körben 43 százalék gondolta azt, hogy a nők néha kifejezetten rá is szolgálnak arra, hogy megverjék őket.

Az előítéletes gondolkodás mindkét nem életét megnehezítheti. Ahol a fiúkkal kapcsolatban vannak megrögzött elvárások, ott például problémát okozhat érzelmeik kimutatása, vagy a szégyen, ha betegség miatt ágynak esnek. Mindkét nem kamaszkorú tagjait komoly próbának teszi ki a fejlődő országokban gyakori szegénység, és a fiatalokat világszerte sújtó szociális problémák, a munkanélküliség. De a fiatal lányoknak az előítéletek miatt kettős terhet kell cipelniük, hangsúlyozza a Plan International első embere, Nigel Chapman is. – Mindenki, a fiúk is nyertesei lennének egy igazságosabb világnak. Ezt azonban nem várhatjuk csak a lányoktól, mindannyiunknak aktívan ki kell vennünk a részünket a feladatokból – fogalmaz Chapman.

(Via: National Post, CBC News, Plan International)

Hol vannak a női vállalkozói szerepmodellek?

A negatív előítéletek akkor is elbátoríthatják a fogyasztókat a vásárlástól, ha maguk nem fogadják el azokat - elég, ha ismerik létezésüket.