Alig egy évvel azután, hogy Kathryn Bigelow első nőként átvehette a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat, még ma is nehezebb egy nőnek Hollywoodban rendezői karriert befutnia, mint bekerülnie az 500 legnagyobb amerikai vállalat egyikének igazgatótanácsába.

A San Diego State University nők televíziós és filmes karrierjét vizsgáló központja (Center for the Study of Women in Television and Film) friss kutatása kijózanító képet fest az „álomgyárban” uralkodó nemi diszkriminációról. Arányaiban még a keresztény egyházakban és a legnagyobb tőzsdei cégek vezető testületeiben is több a nő, mint a hollywoodi rendezők között. Candy Spelling, a Huffington Post újságírója szerint a jelenség megértéséhez érdemes visszanyúlni az amerikai filmgyártás kezdeteihez.

Száz évvel ezelőtt, amikor a nagy filmstúdiók megalakultak, a nőknek még nem volt választójoguk az Egyesült Államokban. Az 1910-es években, a némafilm aranykorában az egyetlen filmes állás, amit nők betölthettek, a filmtekercs-ragasztó volt. A vágószobák mélyén ragasztóval kellett összeilleszteniük az egyes szalagokat. A 20-as években (már a választójog megadása után) ironikus módon a stúdiók megváltak a női munkatársaktól, és a hangosfilmek illesztése is „férfimunkává” vált.

Az évtizedek szerencsére nem múltak el nyomtalanul. Ma már a filmszakma sem nélkülözheti a női tehetséget. Számos tavalyi sikerfilm produceri csapatában fedezzük fel a női szakértelmet. Darla Anderson a Toy Story 3, Emma Thomas az Eredet, Cean Chaffin pedig a Közösségi háló producere volt. Az idei Oscar-jelöltek között is szinte minden kategóriában akad nő. Két alkotás kifejezetten női témaválasztással szerzett jelölést a legfontosabb, „legjobb film” kategóriában. A The Kids Are All Right vígjáték egy két gyereket nevelő leszbikus pár kalandjait mutatja be, a Winter’s Bone pedig egy 17 éves lány megpróbáltatásait ábrázolja a patriarchális helyi társadalomban.

A Huffington Post szerzője szerint azonban sok a teendő, hogy még több tehetséges nő állhasson kamera mögé. Úgy fogalmaz: a filmszakmában nem üvegből, hanem cellulózból van a láthatatlan plafon, de már elkezdték az áttörést. Örüljünk a ma női sikereinek, és reméljük, hogy a holnap nagy mesélőinek nyitnak teret – zárja írását Spelling.