Talán a gőzgép vagy a robbanómotor feltalálása óta semmi sem változtatta meg annyira a világot, a gazdaság és a társadalom működését, mint az internet és a kapcsolódó infokommunikációs technológiák – szól a közkeletű érvelés.

 

Ezzel szemben Ha-Joon Chang, a Cambridge-i Egyetem közgazdásza azt állítja 23 Things They Don’t Tell You About Capitalism (23 dolog, amit nem mondanak el a kapitalizmusról) című könyvében, hogy a mosógép elterjedése okozta a legizgalmasabb és legnagyobb hatású társadalmi változásokat az elmúlt 100 évben.

A fejlesztés-közgazdaságtan területén tekintélyes szerző szerint a mosógép és egyéb háztartási eszközök megfizethetővé válása, elterjedése révén léphettek a nők tömegesen a munkaerőpiacra, és egyéb területeken is termelhettek értéket, nemcsak háztartási alkalmazottként.

Chang az ILO adataira támaszkodva kimutatja, hogy Brazíliában a munkaerő 7-8, Egyiptomban 9 százaléka dolgozik cselédként, háztartási alkalmazottként. Azaz: a braziloknál 12-13-szor több házicseléd van, mint az USA-ban, Egyiptomban pedig kb. 1800-szor több mint Norvégiában. Ez az arány az 1870-es évek németországi állapotaival, vagy a századforduló Angliájával mérhető össze, és az emberi munkaerő relatív olcsóságából vezethető le.

Egy 1940-es évekből származó, az amerikai vidék háztartási ellátottságát vizsgáló kutatás szerint a vezetékes víz, a mosógép és az elektromos vasaló hatodára csökkentette a mosásra, és kétötödére a vasalásra szánt időt. Míg az 1890-es években a fehér, férjezett nők alig néhány százaléka dolgozott főmunkaidőben, addig ma 80%. A háztartésok gépesítése nyomán bekövetkezett drámai léptékű társadalmi változások közelébe sem érhet az internet megjelenése – véli a szerző.

Ráadásul Chang szerint az internet a saját műfajában sem a legforradalmibb: míg a távirat 2500-szorosára gyorsította a postakocsi által nyújtott átviteli sebességet egy 300 szavas dokumentum esetében, addig a telefaxhoz képest csak ötödére (30 ezer szó esetében egyszázadára) csökkent az átviteli idő az e-mail megjelenésével – hangsúlyozza a közgazdász, aki úgy véli, a fejlődő világban az elektromosság terjedése és a megfizethető háztartási eszközök több előrelépést hoznának, mint az ingyenes laptopok kiosztása.