Nemek arca

Az ENSZ Nők Elleni DiszkriminációFelszámolásáért Bizottsága (CEDAW-Bizottság) elmarasztalta Perut, amiért az ország megsértette egy abortuszt választó fiatal nő emberi jogait. A nemzetközi választottbíróságként eljáró testület egyúttal a terhesség-megszakításra vonatkozó szabályozás megváltoztatására is kötelezte az országot.

Az úttörő jelentőségű ügyet a Center for Reproductive Rights (CRR) választás-párti nemzetközi civilszervezet és perui szövetségese, a Promsex vitte a nemzetközi döntéshozó fórum elé. A CEDAW-egyezmény (Egyezmény a nők elleni diszkrimináció megszüntetéséről) alapján a Bizottság úgy határozott, hogy Perunak garantálnia kell a hozzáférést az abortuszhoz nemi erőszak és szexuális zaklatás után, vagy ha az anya élete veszélybe kerül a terhesség miatt. Az ország felelőssége, hogy a terhesség-megszakítást ilyen esetekben korlátozások nélkül szabadon hozzáférhetővé tegye.

- Az ENSZ ismét megerősítette, hogy nem lehet megtagadni a hozzáférést az olyan alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint az abortusz, mert ez az emberi jogok megsértése – mondta el Nancy Northup, a CRR vezetője. – Ennek a fiatal nőnek az esete illusztrálja, hogy milyen szörnyű következményekkel járhat, ha egy kormány megpróbálja elérhetetlenné tenni a reprodukcióhoz kapcsolódó egészségügyi szoláltatásokat a nők részére. Folytatjuk a nyomásgyakorlást a perui kormányra, hogy ne csak papíron, de a gyakorlatban is biztosítsák a nők reproduktív jogait – fogadkozott Northup.

A tizenhárom éves L. C. nemi erőszak áldozatává vált, amely során megfogant. Orvosai megtagadták tőle a potenciálisan életmentő abortuszt, holott a terhesség komolyan veszélyeztette egészségét. A szülés után immár súlyos, maradandó egészségkárosodással kénytelen továbbélni.

A lányt a szomszédság férfitagjai kilenc éves korától kezdve rendszeresen megerőszakolták. Amikor L.C. felfedezte, hogy teherbe esett, kétségbeesésében levetette magát egy ház tetejéről. Gerinctörést szenvedett, amelyet azonban orvosai nem voltak hajlandóak ellátni, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetné a magzat egészségét. Abortuszt sem voltak hajlandóak elvégezni a lányon. Végül csak a spontán vetélés után végezték el a szükséges gerincműtétet. A késlekedés oda vezetett, hogy a lány jelenleg szinte teljesen mozgásképtelen.

A jogi szabályok megváltoztatása mellett komoly anyagi kártérítésre is kötelezte az ENSZ CEDAW-Bizottsága a perui kormányt. A döntés egybecseng a világszervezet Emberi Jogi Bizottságának (UNHRC) korábbi határozatával: 2005-ben azért marasztalták el az országot, mert megtagadták az abortuszt egy olyan terhesség esetében, ahol az élettel összeegyeztethetetlen elváltozásokat mutatott a magzat, és a kihordás az anya életét is veszélyeztette.

(Via: Center for Reproductive Rights)

A UN Women legfrissebb globális helyzetjelentése áttekinti a nők családtervezéshez és szexuális önrendelkezéshez fűződő jogainak fejlődésében mérföldkőnek tekinthető jogeseteket.

Az emberi jogok családjának egyik újabb keletű tagja a reproduktív jogok csoportja. Az elsősorban nőket érintő jogok levezethetőek a magánszféra szentségéből, és jellemzően a fogantatásról és gyerekvállalásról való döntést, a terhesség és szülés idején az egészséghez való jogot értik rajtuk. Azonban a világ számos pontján a hagyományok ereje akadályozza érvényesülésüket. A UN Women legfrissebb, idén megjelent globális helyzetjelentése (In Pursuit of Justice - Az igazság nyomában) számos fontos jogesetet sorol fel, ahol a nőknek saját életük alakításához fűződő jogai konkrét bírósági döntésekben kristályosodtak ki.

Kolumbiában törvényben tiltották be az abortusz minden formáját, a körülményektől függetlenül, azonban az ország alkotmánybírósága ezt a rendelkezést megsemmisítette, kimondva, hogy a nők alapvető jogait sérti. A taláros testület egyértelműen fogalmazott: bizonyos esetekben mindenképp garantálni kell a terhesség-megszakításhoz fűződő jogot.

A döntést nagy médiafigyelmet kiváltó eset előzte meg. Martha Solay két hónapos terhes volt, amikor orvosai daganatot diagnosztizáltak nála. Kemoterápiára lett volna szüksége, azonban a hatályos törvények miatt szó sem lehetett abortuszról, ami a rák-kezelés elkezdésének előfeltétele lett volna. A nő ügyvédjei úgy érveltek alkotmánybírósági beadványukban, hogy az ország jogszabályait minden esetben mérlegelés nélkül hozzá kell igazítani a Kolumbia által ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekhez - köztük a nők elleni diszkrimináció minden formáját tiltó úgynevezett CEDAW-egyezményhez.

Az érvelésnek helyt adott az alkotmánybíróság, és megsemmisítette a világ egyik legszigorúbb abortusz-tilalmát, kimondva, hogy "a szexuális és reproduktív jogok abból a felismerésből erednek, hogy a nemek egyenlősége és a nők, lányok emancipációja elengedhetetlen társadalmi érdek. A szexuális és reproduktív jogok védelme közvetlen utat jelent a mindenkit megillető emberi méltóság kiterjesztése felé, és előremutató lépés az emberiség társadalmi igazságosság felé vezető útján."

A döntésre reagálva a kormány meg is változtatta az abortuszt végzőket fenyegető büntetőjogi szabályozást, részletesen lefektetve azokat az eseteket, amelyekben a terhesség-megszakítás engedélyezett. Azonban 2010-től kezdve egyre több olyan beszámoló lát napvilágot az országból, amely szerint az egészségügyi intézmények nem veszik figyelembe e lehetőségeket, és megtagadják a beavatkozásokat a jogszabályok által meghatározott esetekben is. A Women's Link Worldwide civilszervezet ezért folytatja figyelemfelkeltő kampányát az országban. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is aggályainak adott hangot, amiért a nők papíron már meglévő jogai nem érvényesülnek a gyakorlatban.

Hasonló döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán is 2010 decemberében, ahol az ír szabályozásról állapították meg, hogy emberi jogokat sért - a szigetországban akkor is tiltott volt az abortusz, ha az anya életét veszélyeztette a terhesség. Elméletileg a beavatkozás ilyen esetekben megengedett volt, azonban a szabályozás szerint a doktoroknak kellett minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk az életveszély meglétét. Ezért a gyakorlatban sok ezer kockázatos terhesség megszakítását tagadták meg nőktől évente. Az európai bíróság döntése megállapította, hogy a szabályozás megszorító természete "aránytalan érdeksérelmet" jelent a nők számára, és megbélyegzi, illetve anyagilag megterheli azokat, akik külföldre kényszerülnek a beavatkozást elvégeztetni.

Június végén állampolgári javaslatként került a lengyel törvényhozás elé az a javaslat, amely tovább szigorítaná az ország abortusz-szabályait: megtiltaná a terhesség-megszakítás minden formáját.

1993 óta a világ egyik legszigorúbb szabályozása vonatkozik a lengyel terhesség-megszakításokra. Az abortuszt az orvosok csak három esetben végezhetik el: ha az anya egészségét veszélyezteti a terhesség, ha a gyermek bűncselekmény során fogant, vagy ha a magzat súlyos fejlődési rendellenességeket mutat. Azonban a gyakorlatban sokszor még ilyen esetekben is megtagadják az orvosok a beavatkozást, kiskapukra hivatkozva. Nem véletlen, hogy évente a tízmillió reproduktív korú lengyel nő közül csupán ötszázon hajtanak végre (legális) abortuszt. Az orvosok lelkiismereti okokra hivatkozva még ekkor is megtagadhatják a beavatkozást (ahogy például a fogamzásgátló gyógyszer felírását is). 2005-ben nagy port vert fel az az eset, amikor egy súlyos látásproblémákkal küzdő nőn annak ellenére sem végezték el a terhesség-megszakítás, hogy tudott volt, a szülés jó eséllyel vakká teszi. Az ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságán végződött, amely kártérítésre kötelezte a lengyel államot az asszony emberi jogainak megsértése miatt.

Az abortusz kriminalizálása azonban nem teszi azt elérhetetlenné: virágzó „fektepiacon” kínálják az ellenőrizhetetlen, megbízhatatlan és drága beavatkozásokat az orvosok. A feketén végzett beavatkozások évente mintegy 95 millió dollárnak (19 milliárd forintnak) megfelelő forgalmat hajtanak a műtétekre vállalkozóknak. Ez a jelenség annyira közismert, hogy újságok apróhirdetés-rovataiban is gyakran találni magát ajánló „szakembert”.

Természetesen ez a rendszer a legszegényebbeket diszkriminálja leginkább. Egy illegális terhesség-megszakítás költsége tavaly meghaladta a lengyel átlagfizetést. A tehetősebbek ki tudják fizetni a műtét költségeit, jelentős adózatlan jövedelemhez segítve az orvosokat. A leginkább jómódúak pedig külföldön, kórházakban végeztetik el az abortuszt.

Június legvégén azonban állampolgári kezdeményezésre még ennél is szigorúbb szabályozás tervezete került a törvényhozó testület, a Szejm elé. Ennek értelmében a terhesség-megszakítás minden formája tiltott lenne az országban. Ahhoz, hogy a törvényjavaslat hivatalos népi kezdeményezésként a honatyák elé kerülhessen, százezer támogató aláírás összegyűjtése volt szükséges, három hónap alatt. A kezdeményezők azonban messze túlteljesítették a tervet, két hét alatt hatszázezer aláírást gyűjtöttek össze.

A törvényhozásban az ellenzékben lévő baloldal a kezdeményezéssel épp ellentétes törvényjavaslatot nyújtott be, azonban a többség ezt elvetette, és részletes vitára alkalmasnak találta a népi kezdeményezést. Az országban – amely jelenleg az Európai Unió soros elnöke – októberben tartanak választásokat. Úgy tűnik, az abortuszról még egy bőrt le tud húzni a politika, és a kampány egyik fontos témája lesz. Csakhogy eközben elfogadhatatlan hátrányba hozza lengyel nők millióit, korlátozva méltóságukat, többek között az utódvállaláshoz és az egészséghez fűződő jogaikat, vélik nőjogi szervezetek. Civilek ezért tiltakozó levelek ezreivel szeretnék elárasztani Donald Tusk miniszterelnököt – írja az RH Reality Check, reprodukciós jogokra szakosodott hírportál, amely egyenesen a lengyel nők halálos ítéletének nevezi a törvényjavaslatot.

(Via: RH Reality Check)