Nemek arca

Nőknek szóló közmeghallgatásokon formálják Argentína álláspontját az éghajlatváltozásnak szentelt következő globális csúcstalálkozó előtt. A fő probléma a mezőgazdasági rablógazdálkodás terjedése, a mérgező növényvédő szerek növekvő koncentrációja és az erdőirtás – ez ellen emelték fel szavukat az ország északi részén élő asszonyok.

Október 11-én az ország északi felében található Resistencia városában gyűltek össze a régió asszonyai – sokan közülük őslakos indiánok. Az egész északi országrészből érkeztek a nőszervezetek küldöttei a Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre fekvő városban.

Az esemény egy nemzetközi kezdeményezés része, amelyet a Globális Felhívás a Szegénység Ellen (Global Call to Action against Poverty), illetve a Feminista Akciócsoport (Feminist Task Force) égisze alatt valósul meg. A résztvevők közvetlen közelről tapasztalják a fakitermelés, az erózió, az aszályok és a biodiverzitás csökkenésének következményeit – első kézből szerzett ismereteik vannak tehát az éghajlatváltozást okozó tevékenységekről és a felmelegedés hatásairól is. Nem véletlen, hogy igen erős hangon követelik a káros folyamatok leállítását.

– Ha kivágják a fákat, elveszítjük az esővizet, elveszítünk mindent, víz, tűzifa és termények nélkül maradunk. Mi mindig abban hittünk, hogy ha valamit elveszünk a természetből, akkor valamit vissza is kell adnunk neki – panaszkodott Basilea Barrientos, őslakos indián asszony.

– Ha kivágják az erdőt, a szél elfújja a termőföldet, a hideg és a meleg is kibírhatatlanná fokozódik, a kistermelők elköltöznek és kifüstölnek minket a nagy agrárvállalatok – tette szóvá egy Formosa tartományból érkezett résztvevő, Jorgelina Córdoba. Ő pontosan tudja, miről beszél: a tizenegy gyereket nevelő özvegyasszony szülőföldjén a tereprendezésre érkező bulldózereket is megtorpanásra bíró tiltakozó mozgalom egyik vezetője. – Mi értünk az állattartáshoz száraz területeken. De a kisgazdák egymás után vándorolnak el, a birtokaikon kivágják a fákat, és szójaültetvényeket létesítenek! – érzékeltette az otthoni helyzetet.

A szója jelenleg Argentína elsőszámú exportcikke. A glifozát nevű gyomirtó-szerrel szemben ellenálló, génmódosított argentin szója igen keresett Ázsiában. A növényvédő szer alkalmazása azonban kipusztít fajokat, és sokak szerint az emberi egészségre is veszélyes: egyre több gyermek jön világra fejlődési rendellenességgel. De nem ez az egyetlen probléma: az állattartás új, intenzív módszerei is egyre nagyobb gondot okoznak.

A szabad legeltetés ugyanis a szójaültetvények mellett nem megoldható immár – ezért óriási istállókban, ipari módszerekkel nevelik a szarvasmarhát. Ezek a létesítmények gyakran néhány méterre állnak a lakóépületektől és iskoláktól, miközben elviselhetetlen, orrfacsaró bűzt árasztanak magukból.

A meghallgatást Argentínában a Társadalmi és Emberi Fejlődésért Intézet (INDES) szervezte. Analía Delssin, az INDES képviselője szerint céljuk, hogy eljuttassák a leginkább érintettek véleményét, tapasztalatait és javaslatait a felelős döntéshozókhoz. – A legsérülékenyebb csoportok között találjuk a nőket, különösen a rurális környezetben élőket. Nekik kell messzebb menniük az ivóvízért, kézműves alapanyagokért és a tűzifáért. Ők küszködnek a szennyezéstől megbetegedett gyermekeik ápolásával – fogalmazott.

De a nők egyben azok is, akik a problémákat legjobban ismerik. Ezért szükséges, hogy részt vehessenek a döntések előkészítésében és meghozásában. A közelmúltban tartott meghallgatáson is számos értékes javaslat érkezett, például a Chaco tartományban tanító általános iskolai tanároktól, akik agrár-ökológiai tananyag összeállításával igyekeznek az új generációban tudatosítani, hogy a természetet nem lehet a végsőkig kizsákmányolni.

Az egyik középiskolában biokertészetet hoztak létre, hogy a természetbarát gazdálkodás módszereit taníthassák. Egy általános iskolában öko-őrséget állítottak fel: tanárok és diákok közösen ellenőrzik a környéken a vegyszerek használatát, a környezetvédelmi törvények betartását.

(VIA: IPS News)

Egy chicagoi kutatóintézet szerint a világ élelmezési problémáinak megoldásában megkerülhetetlen a lányok és fiatal nők helyzetbehozása.

- Ha 2050-re szeretnénk élelmet biztosítani a Föld 9 milliárd lakójának, akkor komoly humántőke-befektetésekre van szükség. Azokat kell fejleszteni, akik képesek szerkezeti változást, előrelépést hozni a mezőgazdaságban: a kamaszlányokat. – tett meglepő kijelentést Catherine Bertini, a  Chicago Council on Global Affairs kutatóintézet munkatársa.             

Az intézet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése ugyanis megállapította, hogy a világ szegény országaiban a nőknek és lányoknak kulcsszerep jut a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázásában, az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolásában.

Jó példa a kelet-kenyai Kiuti vidéke, ahol a poros síkságon jelenleg is zajlik a helyi farmerek képzése. Félkör alakú földhalmok emelésével akadályozzák meg az öntözővíz gyors lefolyását. A program 90 résztvevője között elvétve találni férfit, a túlnyomó többséget fiatal nők, lányok teszik ki, míg a családok férfitagjai jellemzően városokban dolgoznak, vagy ott keresnek munkát. A kutaknál, vízvételi lehetőségeknél ugyanez a helyzet: főleg a nők gyalogolnak órákon át a család vizéért.

- Már jelenleg is nagyrészt a fiatal nők vállát nyomja a családok élelmezésének felelőssége, így ők lehetnek a mezőgazdaságra épülő gazdaságokban és közösségekben a változás letéteményesei. Ahogy az országok újra felfedezik a mezőgazdaság jelentőségét, szeretnénk, ha a folyamatban az őket megillető szerepet játszhatnának a kamaszlányok.

A Guardiannek a tanulmány londoni bemutatása után nyilatkozó Bertini szerint kutatásokkal és javaslatokkal már teli a padlás. Azonban úgy látja, hogy az utóbbi időben szerencsére egyre több a gyakorlati, kézzel fogható kezdeményezés is. Az ENSZ Világélelmezési Programjának korábbi vezetője ilyen, jó példaként említette az USAID „Etessük a Jövőt” (Feed the Future) kezdeményezését és a Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár által elnökölt Szövetség az Afrikai Zöld Forradalomért tevékenységét. Elismerően szólt Michele Bachelet, a UN Women főigazgatójának kinevezéséről is.

A kutatási jelentés nyomatékosan sürgeti a nők szerepének erősítését a mezőgazdaságban, és ezt közgazdasági érveléssel támasztja alá. Ha a női gazdálkodók a férfiakkal azonos feltételek mellett férnének hozzá a szükséges erőforrásokhoz, például hitelekhez, akkor mezőgazdasági bevételeik 20-30 százalékkal emelkedhetnének. A fejlődő országokban a nemzeti mezőgazdasági össz-kibocsátás 2,5-4 százalékkal bővülhetne, az alultápláltak száma pedig 12-17 százalékkal lehetne kisebb.

És mégis, a potenciál a legtöbbször kihasználatlan marad. A vidéki környezetben élő fiatal nők, lányok esetében a nemi előítéletek és a lakóhelyből, illetve életkorból eredő hátrányok gyakran összeadódnak. – A lányokat sokszor alábecsülik, társadalmi szerepvállalásukat nem ismerik el eléggé. Sokszor úgy látják el teendőiket, hogy közben maguk alultápláltságtól szenvednek. Igen gyakori, hogy elemi szintű oktatáshoz sem férhetnek hozzá. A termelésre épülő anyagi boldogulás kapui rendszerint zárva maradnak előttük – mondta Bertini.

A jelentés ajánlásokat, javaslatokat is tartalmaz kormányok és nemzetközi szervezetek számára a javarészt kiaknázatlan emberi erőforrás hasznosítására. Ezek közül talán a legfontosabb az alap- és középfokú oktatás általánossá tétele, és az iskolák lány-barát működtetése, hogy a tanulmányok megkezdése után se essenek ki a képzésből a lány tanulók.

Bertini elismeri, hogy ha iskolát végeznek, a lányok egy része otthagyja a földművelést, és képzettségének megfelelő munkát választ. De korántsem mindannyian tesznek így, és, ráadásul ezt ellensúlyozza a képzettebb farmerek hatékonyabb munkát is tudnak végezni. Ezen kívül, magát a mezőgazdasági pályát is népszerűsíteni kell, például úgy, hogy szakembereket küldenek a vidéki közösségekhez, akik részletesen elmagyarázzák a földművelésben és állattartásban rejlő gazdasági lehetőségeket a lányoknak.

A jelentés ezeken túl olyan jogi és kulturális gátakat is azonosít, amelyek lebontása elengedhetetlen a célok eléréséhez. Ezek közül talán a legfontosabb a föld öröklését lányok számára tiltó rendelkezések hatályon kívül helyezése. A nők jogképessége több országban is csorbát szenved, ami az örökösödés mellett például a bankhitelhez jutást is lehetetlenné teszi számukra. Leshotóban és Szváziföldön például a nők jogi értelemben kiskorúak, semmilyen magántulajdonuk sem lehet. Még azon országokban – például Zimbabwében, Ghánában vagy Mozambikban –, ahol előremutató törvényeket fogadtak is el az utóbbi években, ezek gyakorlati érvényre juttatása akadozik. Előrelépést Bertini szerint a helyben a nők jogaiért és lehetőségeiért dolgozó civil szervezetek segítése hozhat e téren.

A nehézségek ellenére a szakember úgy véli, hogy a mezőgazdaság felértékelődése óriási lehetőségeket tartogat a szektorban dolgozó nők és lányok számára. – A világ újra felfedezi a mezőgazdaságot. Ideje, hogy újra felfedezzük a lányokat is – sommázta véleményét.

(Via: Guardian)

Több ezer női gazda vonult az utcára Rio de Janeiróban, a gyom- és rovarirtó szerek mérgező hatása ellen tiltakozva.

Az ENSZ három ügynöksége (FAO, IFAD, ILO) által jegyzett legfrissebb jelentés szerint a mezőgazdaságban dolgozó nők még mindig hátrányban vannak a férfiakhoz képest, és a jelenlegi gazdasági és élelmezési válság csak tovább ront helyzetükön.