Nemek arca

Vajon a fenyegető szituációkra adott válaszunk a génjeinkben van kódolva? És ha igen, eltérő mechanizmusok lépnek működésbe nőknél és férfiaknál? Ausztrál kutatók a BioEssays folyóiratban publikált tanulmánya nem kevesebbet állít, mint hogy megtalálták azt a gént, ami a férfiakat agresszívabb viselkedésre hajlamosítja stresszes szituációkban.

Amikor veszélyes vagy kihívó szituációval találjuk szembe magunkat, a mellékvesekéregből katekolamin típusú hormonok (pl. adrenalin) szabadulnak fel, amelyek a „menekülés vagy harc” típusú viselkedésért felelnek. A legtöbb kutatás azonban eddig főleg férfiak reakcióira összpontosított, és így alig szenteltek figyelmet a nemek eltérő viselkedésének feltérképezésére az ilyen helyzetekben.

- Történelmileg vizsgálva, a két nem képviselőinek másféle kiválasztódási nyomáshoz kellett alkalmazkodnia a stresszhelyzetekkel kapcsolatban, ezért a biokémiai háttér és a mutatott viselkedés is különbözik férfiaknál és nőknél. Az agresszív "támadás vagy menekülés" reakció jobban előtérbe kerül a férfiaknál, míg a nőkre inkább a megbarátkozási, békéltetési kísérletek jellemzőek – fogalmazott Dr. Joohyung Lee, a melbourne-i Prince Henry Institute kutatója.

Lee és munkatársa, Vincent Harley professzor úgy vélik, hogy az Y-kromoszómán található SRY génben rejlik a különbségek egyik oka. Ez a gén a magzati egyedfejlődés során a herék kialakulásáért felel, amelyek hormontermelése végül hímneművé teszi az embriót. A gén hiányában az embrió nőnemű lesz. A kutatók sokáig úgy gondolták, a gén egyetlen „feladata” a herék kifejlődésének beindítása. Később azonban felfedezték az SRY által kódolt fehérjéket a férfiak agyában, az UCLA-n Eric Vilain professzor vezetésével folytatott kutatás pedig bebizonyította, hogy ez a férfiak mozgáskoordinációjának működésében is fontos szerepet tölt be, a dopamin nevű hormont termelő agysejtek befolyásolásán keresztül.

Azóta már tudjuk, hogy az SRY-fehérje számos kulcsfontosságú szervben, szövetben található meg a férfiak szervezetében, például a szívben és a tüdőben is – így egyre valószínűbbé vált, hogy az újszülött nemének „eldöntésén” kívül több feladatban is részt vesz. Olyan területeken találkozni vele, mint a szívritmus és a légzés szabályozása, vagy épp az idegrendszeri aktivitás – mind a stressz-reakciókban fontos funkciók. A kutatók szerint a férfiaknál a SRY gén okozza a nagyobb katekolamin-elválasztást, a vérkeringés megváltozását és a viselkedésmódot is. Nőknél ezzel szemben – írják – az ösztrogén és a szervezet által felszabadított opiát-vegyületek gátolják az agresszív reakciót.

(Via: ScienceDaily)

Az úttörő jelentőségű kutatás eredménye nyomán kiegyenlítődhetnek az erőviszonyok a cégek felső vezetésében, vélik közgazdászok.

Egy új kutatás szerint a nők sokkal inkább szeretnek csapatban versenyezni és teljesíteni, mint a férfiak. A két nem között statisztikailag jelentős különbség mutatható ki a versenyszellem terén: a nők jóval kevésbé vesznek részt önként kompetitív szituációkban. Azonban e különbség kétharmada azonnal eltűnik, ha nem egyéni megmérettetésről van szó, ha csapatok állnak szemben egymással – adta hírül az Economic Journal hasábjain Andrew Healy és Jennifer Pate közgazdászok. 

A kutatók szerint eredményeik alapvetően változtathatják meg a kompetitív rendszerek – a vállalatvezetőségektől a választásokig – szerkezetét. – A csapatos megmérettetés kiegyenlíti a versenypálya férfiaknak kedvező lejtését – fogalmaztak, mivel nagyobb bátorságot ad a magasan végzett nőknek, és elveszi a kedvét a versengéstől sok alacsonyabban kvalifikált férfinak.

Kísérletükben Healy és Pate arra kérte a résztvevőket, hogy matematikai feladványokat oldjanak meg a lehető leggyorsabban. Dönteniük kellett a kísérlet elején, hogy egyénileg vagy csoportosan elért eredményük alapján akarnak jutalomban részesülni. Az eredmények jelentős különbséget hoztak a nemek között: miközben maga a feladatmegoldás egyformán ment férfiaknak és nőknek, a férfiak 81 százaléka választotta az egyéni megmérettetést, szemben a nőknél tapasztalt mintegy 28 százalékos egyéni indulói aránnyal.

A csapatban indulóknak a kísérlet folyamán dönteniük kellett, hogy vállalnak-e újabb megmérettetéseket 3 másik csapattal szemben. Itt jelentkezett a nemek közti különbség jelentős csökkenése: a férfiak 67 százaléka mellett a nők 45 százaléka mondott igent a versengés e formájára.

Már korábbi vizsgálatok is rámutattak, hogy a férfiak inkább hajlanak a versengésre, még akkor is, ha ugyanolyanok a nyerési esélyeik, mint nőtársaiknak. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy jelen kutatás irányt mutat arra nézvést, hogyan lehet csökkenteni ezt a különbséget a nemek között. Úgy vélik, ha az egyéni teljesítményre összpontosító „gladiátor-szemlélet” helyett a kooperációs készséget állítanák középpontba a vezetők kiválasztása során, abból a szervezetek is sokat profitálhatnának.

– Úgy tűnik, hogy a magasan képzett nők sokszor kilépnek az ilyen, erősen kompetitív környezetből, – mondta Pate – és az sem elhanyagolható, hogy a helyükre sokszor kevésbé felkészült férfiak lépnek. Ez oda vezet, hogy a szervezetek végül gyakran nem a legrátermettebb vezetőt választják maguknak – figyelmeztetett a közgazdász.

(Via: Guardian)

Jól ismert probléma, hogy a matematikára épülő reáltudományok művelői és egyetemi hallgatói között alulreprezentáltak a nők. De vajon miért van ez, és hogyan lehetne több lánnyal megszerettetni e diszciplínákat már iskoláskorban?

A nyílt férfisovinizmus a múlté, de a láthatatlan gátak továbbra is akadályozzák a nők előrejutását a tudományos pályákon, írja a nagy tekintélyű Nature folyóirat online híroldala.