Az Egyesült Államokban elkészült a 20. századi mesekönyvek valaha lefolytatott legalaposabb vizsgálata. Az eredmény megdöbbentő, óriási a férfikarakterek dominanciája a történetekben – és ez még az állatokra is igaz.

A Gender & Society folyóirat áprilisi számában publikált kutatás hatezer, 1900 és 2000 között megjelent gyermekkönyvet vizsgált meg. Ezzel vizsgálati köre jóval szélesebb, mint bármelyik korábbi kutatásé. Janice McCabe professzor, a tanulmány egyik szerzője büszkén állítja: egy egész évszázadnyi könyvet vizsgáltak meg.

A legérdekesebb megállapítás talán az időbeni trendeket érinti. A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem volt kimutatható a nőkarakterek előretörésének szakadatlan folyamata. A század közepén ugyanis jelentősen eltolódott az egyensúly – a nők kárára. Az 1990-es években az emberi karakterek között a nemek aránya csaknem kiegyenlítődött, azonban állat-történetekben még ebben az évtizedben is kétszer annyi a hím/férfi szereplő, mint a nőstény/nő.

Összességében a könyvek 57 százalékában találtak férfi központi karaktert, míg csupán 31 százalékuk vonultatott fel női főszereplőt. A történetek csupán egyharmadában találni felnőtt női (vagy nőstény) állatfigurát, míg felnőtt férfi (vagy hím) állat szinte mindegyik kiadványban szerepel. Ezek az állatfigurák gyakran főszereplői is a meséknek. Csakhogy férfi/hím állatok a kiadványok 23 százalékában, míg a nők/nőstények csupán a történetek 7,5 százalékában tekinthetőek központi figurának. A címek is árulkodóak: a férfiak említési aránya 36,5 százalék, míg nőké ennek felét sem éri el.

A kutatók emlékeztetnek rá, hogy a gyerekkönyvek meghatározó mintát adnak kulturális értékeinkről, elveinkről és elvárásainkról. Ezért a nemek közötti látványos egyenlőtlenség azt az üzentet közvetíti a gyerekeknek egészen fiatal, tehát fogékony korban, hogy a lányok és nők kevésbé fontos tagjai a társadalomnak.

(Via: ScienceDaily)