Nőknek szóló közmeghallgatásokon formálják Argentína álláspontját az éghajlatváltozásnak szentelt következő globális csúcstalálkozó előtt. A fő probléma a mezőgazdasági rablógazdálkodás terjedése, a mérgező növényvédő szerek növekvő koncentrációja és az erdőirtás – ez ellen emelték fel szavukat az ország északi részén élő asszonyok.
Október 11-én az ország északi felében található Resistencia városában gyűltek össze a régió asszonyai – sokan közülük őslakos indiánok. Az egész északi országrészből érkeztek a nőszervezetek küldöttei a Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre fekvő városban.
Az esemény egy nemzetközi kezdeményezés része, amelyet a Globális Felhívás a Szegénység Ellen (Global Call to Action against Poverty), illetve a Feminista Akciócsoport (Feminist Task Force) égisze alatt valósul meg. A résztvevők közvetlen közelről tapasztalják a fakitermelés, az erózió, az aszályok és a biodiverzitás csökkenésének következményeit – első kézből szerzett ismereteik vannak tehát az éghajlatváltozást okozó tevékenységekről és a felmelegedés hatásairól is. Nem véletlen, hogy igen erős hangon követelik a káros folyamatok leállítását.
– Ha kivágják a fákat, elveszítjük az esővizet, elveszítünk mindent, víz, tűzifa és termények nélkül maradunk. Mi mindig abban hittünk, hogy ha valamit elveszünk a természetből, akkor valamit vissza is kell adnunk neki – panaszkodott Basilea Barrientos, őslakos indián asszony.
– Ha kivágják az erdőt, a szél elfújja a termőföldet, a hideg és a meleg is kibírhatatlanná fokozódik, a kistermelők elköltöznek és kifüstölnek minket a nagy agrárvállalatok – tette szóvá egy Formosa tartományból érkezett résztvevő, Jorgelina Córdoba. Ő pontosan tudja, miről beszél: a tizenegy gyereket nevelő özvegyasszony szülőföldjén a tereprendezésre érkező bulldózereket is megtorpanásra bíró tiltakozó mozgalom egyik vezetője. – Mi értünk az állattartáshoz száraz területeken. De a kisgazdák egymás után vándorolnak el, a birtokaikon kivágják a fákat, és szójaültetvényeket létesítenek! – érzékeltette az otthoni helyzetet.
A szója jelenleg Argentína elsőszámú exportcikke. A glifozát nevű gyomirtó-szerrel szemben ellenálló, génmódosított argentin szója igen keresett Ázsiában. A növényvédő szer alkalmazása azonban kipusztít fajokat, és sokak szerint az emberi egészségre is veszélyes: egyre több gyermek jön világra fejlődési rendellenességgel. De nem ez az egyetlen probléma: az állattartás új, intenzív módszerei is egyre nagyobb gondot okoznak.
A szabad legeltetés ugyanis a szójaültetvények mellett nem megoldható immár – ezért óriási istállókban, ipari módszerekkel nevelik a szarvasmarhát. Ezek a létesítmények gyakran néhány méterre állnak a lakóépületektől és iskoláktól, miközben elviselhetetlen, orrfacsaró bűzt árasztanak magukból.
A meghallgatást Argentínában a Társadalmi és Emberi Fejlődésért Intézet (INDES) szervezte. Analía Delssin, az INDES képviselője szerint céljuk, hogy eljuttassák a leginkább érintettek véleményét, tapasztalatait és javaslatait a felelős döntéshozókhoz. – A legsérülékenyebb csoportok között találjuk a nőket, különösen a rurális környezetben élőket. Nekik kell messzebb menniük az ivóvízért, kézműves alapanyagokért és a tűzifáért. Ők küszködnek a szennyezéstől megbetegedett gyermekeik ápolásával – fogalmazott.
De a nők egyben azok is, akik a problémákat legjobban ismerik. Ezért szükséges, hogy részt vehessenek a döntések előkészítésében és meghozásában. A közelmúltban tartott meghallgatáson is számos értékes javaslat érkezett, például a Chaco tartományban tanító általános iskolai tanároktól, akik agrár-ökológiai tananyag összeállításával igyekeznek az új generációban tudatosítani, hogy a természetet nem lehet a végsőkig kizsákmányolni.
Az egyik középiskolában biokertészetet hoztak létre, hogy a természetbarát gazdálkodás módszereit taníthassák. Egy általános iskolában öko-őrséget állítottak fel: tanárok és diákok közösen ellenőrzik a környéken a vegyszerek használatát, a környezetvédelmi törvények betartását.
(VIA: IPS News)
Utolsó kommentek