Egyenlőbbé tennék az öröklési rendet a brit királyi családban

David Cameron brit miniszterelnök javaslatával a brit uralkodói öröklés rendjét tenné gazságosabbá: ezentúl a lány leszármazottaknak ugyanolyan esélyük lehet trónra kerülni, mint a fiú örökösöknek.

A javaslat illeszkedik Cameron miniszterelnök többi nő-barát kezdeményezéséhez – kültéri erotikus reklámok tiltása, női felsővezetők előretörésének segítése –, amelyek lassan egységes csomagot kezdenek alkotni. A most bejelentett terv a királyi családra is kiterjesztené a nemek esélyegyenlőségét.

A terv értelmében cambridge-i herceg és hercegné (jelenleg William herceg és felesége, Catherine) elsőszülött lánya léphetne majd trónra, megelőzve esetleg születő fiatalabb fiútestvéreit. Az évszázadok óta fennálló öröklési rend megváltoztatását már korábbi kabinetek is felvetették, ám az ügy összetettsége miatt a próbálkozások rendre sikertelenek maradtak. Nagy-Britannia ugyanis nem változtathatja meg a szabályokat egyoldalúan: 15 további „királyi birtok” beleegyezése is kell, tehát olyan országok és területek jóváhagyása, amelyekben II. Erzsébet uralkodik.

Így aztán Cameron levelet írt az érintett kormányoknak világszerte, Kanadától és Ausztráliától a Salamon Szigeteken át Tuvaluig, amiben ismerteti elképzeléseit. Mint fogalmazott, ma már „anomáliának” tekinthető, hogy a nemek egyenlőségének korában az uralkodói ház működésében, az öröklés során a fiúk élveznek előnyt. Mint az Economist cikke megjegyzi, érthető a sietség: jó lenne, ha még azelőtt eldőlne az öröklési rend, mielőtt a trónörökös és felesége bejelentenék, hogy gyermeket várnak.

A változtatás kiterjedne ezen kívül annak a szabálynak az eltörlésére is, miszerint elveszítené trónképességét az, aki római katolikus vallású személlyel házasodik. Megszűnne az a szabály is, miszerint a XVIII. században élt II. György király leszármazottai csak külön engedéllyel köthetnek házasságot.

(Via: Economist)

0 Tovább

A tanácsadásra költött támogatás nagysága meglátszik az abortuszok számában

Az Obama elnök által eltörölt, az abortuszhoz való hozzáférést globálisan megnehezítő szabályozás céljaival ellentétest eredményt hozott fennállásának éveiben – írják a Stanford kutatói.

Ifjabb Bush elnök beiktatása után két nappal aláírta azt a rendelkezést, amelyre sokan számítottak tőle. Visszaállította a Reagan-adminisztráció által bevezetett, majd a Clinton-érában hatályon kívül helyezett szabályozást, amely megvont minden amerikai pénzügyi támogatást azoktól a külföldi civil szervezetektől, amelyek abortuszt vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például tanácsadást – biztosítottak. Akkor is elvesztették az amerikai segítséget, ha egyébként a terhesség-megszakításokhoz kapcsolódó tevékenységüket egyéb, elkülönített forrásokból finanszírozták.

A Stanford Egyetem kutatói, Eran Bendavid és Grant Miller a számok mögé tekintve azt találták, hogy az abortuszok száma csaknem megduplázódott a megvonások által leginkább érintett afrikai országokban 2001 és 2008 között. A kutatók meglepődtek az eredmények láttán, mert nem számítottak rá, hogy az intézkedés épp a céljaival ellentétes hatást fog kiváltani.

A támogatások megvonását követően számos civilszervezet, mint például a Planned Parenthood (Tervezett Gyerekvállalás) bezárták külföldi irodáikat, abortusz-klinikáikat és családtervezési szakértőkből álló tanácsadói hálózatukat is szélnek eresztették. A Szaharától délre fekvő területeken ezek a civil szervezetek jelentették jószerivel az egyetlen forrását a fogamzásgátló tablettáknak és egyéb prevenciós eszközöknek is az anyák számára. Az intézményrendszer leépülése után pedig nem maradt más eszközük a családtervezésre, mint a terhesség-megszakítás.

- Ha a nők az abortuszt tudják csak igénybe venni a családtervezés eszköztárából, akkor a beavatkozások száma megnövekszik – fejtegette Miller. – Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a terhesség-megszakításról, az látható, hogy az amerikai támogatások elvonása a tervezettel ellentétes hatást váltott ki – szögezte le.

Az abortuszhoz kapcsolódó tevékenységet végző civil szervezetek amerikai támogatásának tilalmát eredetileg Ronald Reagan hirdette meg 1984-ben (a bejelentés helyszínéről szokás ezt „mexikóvárosi politikának” is nevezni), majd Bill Clinton helyezte hatályon kívül 1993-ban. A kutatók az ezt követő időszakkal kezdték adatgyűjtésüket. Egy 260 ezer, 15 és 44 év közötti afrikai nőt tartalmazó mintát vizsgáltak 1994 és 2001 között. Azt tapasztalták, hogy az országokban nagyjából hasonlóan alakult a terhesség-megszakítások száma, minden ezredik nő esett át rajta évente.

Amikor George W. Bush elnök visszaállította a reagani tiltást, az abortuszok száma meredek emelkedésnek indult azon országokban, ahonnan a legtöbb amerikai támogatást vonták meg. A leginkább érintett országokban volt a leglátványosabb a kiugrás az abortuszok számában – két és félszer annyi beavatkozásra került sor 2001 után.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek az intézmények a családtervezés mellett számos egyéb hasznos feladatot is végeztek, amíg anyagilag el nem lehetetlenültek. Az abortuszt kínáló intézmények, és a tanácsadói hálózat mellett így a védőoltások vagy épp a rákszűrő vizsgálatok is elérhetetlenné váltak sok helyen.

(Via: Stanford Graduate School of Business)

0 Tovább

Mexikóban a tartományok dönthetnek az abortuszról

Hiába szavazott ellene a bírók többsége, a Mexikói Legfelsőbb Bíróság végül nem tudta megsemmisíteni Baja California tartomány alkotmány-kiegészítését, amely a fogantatás pillanatától datálja az emberi élet keletkezését.  A döntés nyomán ezt a kérdést a tartományok saját hatáskörükben szabályozhatják.

Baja California tagállam törvényhozása a közelmúltban helyben érvényes kiegészítést fűzött az ország alkotmányához, amelynek értelmében a magzatot teljes jogi védelem illeti meg. Ezt támadták meg helyi jogvédő csoportok, akik a nők szabad választási lehetőségét kérték számon. A jogesetet az ország szövetségi Legfelsőbb Bírósága tárgyalta. A döntés helybenhagyta a tartományi rendelkezést, és lényegében kimondta, hogy mind a 31 szövetségi állam maga dönthet az abortuszok szabályozásáról.

Az erősen katolikus Mexikó 16 tartományban van jelenleg olyan szabályozás érvényben, amely nagyban megnehezíti a terhesség-megszakításokat, azonban bizonyos esetekben az ország területének nagy részén sor kerülhet a beavatkozásra. Ha a magzat erőszak révén fogant, vagy ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, akkor nincs akadálya az abortusznak. Azonban csupán Mexikóvárosban dönthetnek az anyák szabadon arról, hogy elvetessék magzatukat a terhesség első trimesztere során – így sokan kénytelenek hosszú és költséges útra kelni, hogy a fővárosban kapjanak szakszerű ellátást. Akiknek erre nem futja, vagy a távolabb fekvő tartományokban élnek, sokszor „feketén”, ellenőrizetlen körülmények között végeztetik el az abortuszt, nem kis kockázatnak kitéve ezzel magukat.

A bírósági döntés pikantériája, hogy a 11 bíróból álló tanács 7 tagja a tartományi alkotmány-kiegészítés ellen szavazott, azonban 8 voksra lett volna szükség ahhoz, hogy a szövetségi igazságszolgáltatás megsemmisíthessen egy ilyen helyi rendelkezést. A mexikóvárosi kormányzat Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása csalódottságról árulkodik a döntés nyomán. Aggodalmukat fejezték ki, amiért a határozat „hozzájárul az illegális abortuszok terjedéséhez, súlyosbítva az ezzel járó egészségügyi problémákat.”

(Via: Al-Jazeera)

0 Tovább

A háborús nemi erőszak okai összetettebbek, mint gondolnánk

Gyakran hallani a háborús és polgárháborús övezetekben elkövetett, gyakran tömeges nemi erőszakról, az áldozatok szenvedéséről. Azonban a mai napig keveset tudunk e jelenség valós hátteréről, okairól – vélte a Stanford kutatója, aki igyekezett a közhelyek mögé pillantani kutatása során.

A fegyveres konfliktusok idején elkövetett tömeges nemi erőszak jelensége nem csak emberi jogi, bűnügyi és egészségügyi probléma, de komoly demográfiai folyamatokat is beindíthat, így a hadviselés, etnikai tisztogatás egyik formájaként is szokás rá tekinteni. A balkáni háborúk, a szudáni konfliktus vagy épp a líbiai felkelés idején született híradások sokkolták a világot: a téma ma gyakori szereplője a híreknek, és úgy tűnik, a nemzetközi közösség is egyre inkább odafigyel a megelőzésére konfliktuskezelő tevékenysége során. Az ENSZ önálló biztosi hivatalt szentelt a problémának, a svéd Margot Wallström vezetésével.

A Stanfod Egyetem Clayman Genderkutató Intézetének kutatója, Dara Kay Cohen azonban nem elégedett meg a jelenség okainak hagyományos és széles körben elterjedt magyarázataival, az etnikai-demográfiai indíték túlhangsúlyozásával. Kettős módszertanú kutatásának tapasztalatai szerint a közkeletű bölcsességek az esetek többségére nem adnak kielégítő magyarázatot.

Saját kutatását az 1990 és 2002 között húzódó Sierra Leone-i konfliktus elemzésével kezdte. Azért esett választása erre a polgárháborúra, mert itt az etnikai szempont nem játszott szerepet az erőszakban. A polgári lakosság és különösen a nők számára itt is óriási szenvedést hozó küzdelem inkább a szegény, de nyersanyagokban gazdag vidékek felkelői és a korrupt kormányzat, illetve a viszonylag jómódú tengerpart-menti területek lakói között robbant ki. Esettanulmányában Cohen így alaposan meg tudta vizsgálni a nemi erőszakban szerepet játszó, az etnikai-demográfiai célokon kívüli mozgatórugókat.

Emellett a kutatónő létrehozta a háborús övezetekben elkövetett nemi erőszak első átfogó adatbázisát. Az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentéseit alapul véve 86 konfliktus eseteit összesítette, amelyekre 1980 és 2009 között került sor. Ezen háborús, polgárháborús helyzetek kétharmadában születtek jelentések tömeges megerőszakolásokról.

Az elemzés meglepő eredményeket hozott: az erőszak eseteinek elterjedtsége nem függött szorosan a konfliktus etnikai színezetétől, vagy a nemi egyenlőtlenségtől az érintett közösségekben. Ehelyett a jelenség a harcoló csapatok sorozási módjával mutatott erős korrelációt.

Az adatok elemzését Cohen interjúk sorozatával egészítette ki. Sierra Leone-i veteránok mellett El Salvadorban és Kelet-Timorban harcolt katonákat kérdezett személyes tapasztalataikról. Ezek alapján rajzolódott ki előtte a tanulmány központi megállapítása: a csoportosan elkövetett erőszaktevés a harcosok összeszoktatásának, szocializálásának eszköze. Az irreguláris haderőknél, ahol véletlenszerűen, vagy különösen emberrablással szerzik az újabb katonákat, a harci morál erősítése, az összetartozás és lojalitás érzetének megteremtése az ilyen akciók elsődleges célja. A hagyományos, önkéntes-professzionális alapon szerveződő haderők esetében jóval kevesebb esetben fordultak elő hasonló rémtettek.

Talán a legmeglepőbb megállapítása a kutatásnak, hogy a nemi erőszakban sokszor női katonák is érintettek. Második Sierra Leone-i tanulmányútja során figyelt fel rá Cohen, hogy a legtöbb erőszakolás éppen ahhoz a fegyveres frakcióhoz (Forradalmi Egységfront – RUF) kapcsolódik, amely a legtöbb katonanőt tudhatta sorai között. Az interjúkból kiderült, hogy a női egyenruhások sokszor maguk is segédkeztek az akció során, lefogva az áldozatokat vagy palackokkal és egyéb tárgyakkal becstelenítették meg őket. E megfigyelés Cohen szerint komolyan kétségbe vonja a mindennapi bölcsességet, ami a fegyverforgató nők magasabb arányától vár eredményt az erőszak visszaszorításában.

Az elmúlt években az ENSZ kiemelt témává tette a háborús övezetekben elkövetett nemi erőszak ügyét. A 2008-ban elfogadott 1820-as ENSZ-közgyűlési határozat mandátumot biztosít ENSZ csapatok beavatkozásához a polgári lakosság védelmében, ha tömegesen fordul elő nemi erőszak. Azonban Cohen kutatása rávilágít: az ilyen cselekmények mozgatórugói összetettek lehetnek, ezért minden esetben a helyi sajátosságokból kell kiindulni a helyes válságkezelési stratégia megalkotása során.

(Via: The Clayman Institute for Gender Research)

0 Tovább

Főleg az anyák adják tovább a szexista szemléletet?

A Baszkföldi Egyetem kutatói szerint a családokon belül elsősorban az anyák adják tovább a nemi előítéleteket a következő generációnak.

A Psicothema folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a családokban leginkább az anyák közvetítik a nemekkel kapcsolatos elvárásokat és előítéleteiket mindkét nemű gyermekeik felé. Maite Garaigordobil, a kutatás egyik vezetője szerint eredményeik bizonyítják az attitűdök, nézetrendszerek „örökölhetőségét”. Ezen túl a különféle, gyerekkorban látott minták jelentőségét is képesek voltak rangsorolni – külön értékelték az anya-lánya anya-fia, apa-lánya és apa-fia mintaadási mechanizmusokat a családokban.

A vizsgálatba 1455 kamaszkorú (11-17 év közötti) fiatalt vontak be, illetve szüleiket, 764 anyát és 648 apát. Azt találták, hogy míg az apa mintaadó és viselkedés-befolyásoló szerepe főleg fiúgyermekére korlátozódik, addig az anyák mindkét nemű gyermekeinek továbbadják nemi előítéleteiket, sztereotípiáikat.

A kutatási eredmények szerint a nemi előítéletesség inkább a fiúkra és férfiakra jellemző. Mind a kamaszok, mind a szülők között ők teljesítettek rosszabbul a teszteken. A család társadalmi-gazdasági státusza és a kulturális környezet sem megkerülhető tényezők: a vizsgálat szerint minél iskolázottabb és vagyonosabb egy család, annál gyengébbek a nemi előítéletek tagjai körében.

- Paradoxonnak tűnhet, hogy leginkább a nők adják tovább a szexista viselkedés-mintázatokat, miközben ők ennek az attitűdnek az elsőszámú áldozatai is – fogalmazott Garaigordobil. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a vizsgálat csupán valószínű összefüggéseket, korrelációkat tárt fel, és nincs elég bizonyítékuk ok-okozat jellegű magyarázatok felállításához.

A kutatók azonban megfogalmaztak lehetséges magyarázatokat. Ezekben olyan tényezők jutnak fontos szerephez, mint a különböző időtartam, amit a gyerekek egyik vagy másik szülővel töltenek, a házimunka jellege, amit végezniük kell, vagy épp a karácsonyi, születésnapi ajándékok által közvetített üzenetek.

A kutatás belátásai fontosak lehetnek az előítéletesség elleni harcban. Ha a szexizmus örökletes, akkor a szülők oktatását, szemléletformálását nem szabad elfelejteni – természetesen a gyerekeket és serdülőket célzó oktató-nevelő kezdeményezések mellett, figyelmeztetnek a kutatók. Garaigordobil hangsúlyozta, hogy bár a család hatása egyértelmű, azért más forrásokból is érhetik kedvezőtlen hatások a gyerekeket. A média és a kortárscsoportok is megkerülhetetlen értékközvetítők, amelyekre szükség van az előítéletek elleni küzdelemben.

(Via: ScienceDaily)

18 Tovább

Nemek arca

blogavatar

Friss hírek, érdekességek, pozitív példák - fókuszban a társadalmi nemek.

Utolsó kommentek