Elbukott a kolumbiai abortusz-szigorító alkotmánymódosítás

Október 11-én elutasította Kolumbia törvényhozása azt az alkotmány-módosítást, amely a terhesség-megszakítás minden formáját tiltaná.

A benyújtott 006/2011 számú javaslat deklarálta volna az élethez való feltétlen jogot a fogantatás pillanatától a természetes halálig. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette volna az abortusz minden formáját, beleértve a nemi erőszakból vagy vérfertőzésből eredő fogantatást, a súlyos fejlődési rendellenességeket, vagy anya számára életveszélyes szituációkat, például a méhen kívüli terhességet is. Ezen esetekben a kolumbiai alkotmánybíróság korábbi, 2006-os döntése értelmében elvégezhető az abortusz az országban.

- Komoly ünneplésre ad okot ez a különleges jelentőségű kongresszusi döntés – nyilatkozta Mónica Arango Olaya, a Center for Reproductive Rights, választás-párti (tehát az abortusz joga mellett síkra szálló) latin-amerikai és karibi térségért felelős regionális vezetője. – A határozat megerősíti Kolumbia emberi jogi elkötelezettségét, amelyet nemzetközi szerződésekben vállalt. Az ország ezzel a döntéssel hitet tett a nők méltósághoz, egészséghez, élethez fűződő jogainak védelme és a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett. Továbbra is bátorítjuk az ország döntéshozóit, hogy védjék meg a nők egészségét és jogait az ilyen támadásoktól.

A javasolt alkotmány-módosítás az abortusz mellett az eutanáziát, bizonyos fogamzásgátlási módokat, a művi megtermékenyítést és az esemény utáni tabletták alkalmazását is ellehetetlenítette volna.

(Via: Center for Reproductive Rights)

0 Tovább

Halálos kényszerabortusz Kínában

Hat hónapos terhes volt az a nő, akin a hatóságok kényszerrel végezetek el abortuszt. Bűne az volt, hogy megsértette a gyerekvállalásra vonatkozó szabályokat – értesültek a Women’s Rights Without Frontiers és a China Aid civliszervezetek. Az eset egy amerikai kongresszusi meghallgatáson került nyilvánosságra, szeptember 22-én.

Dzsiong Mát a Családtervezési Hivatal emberei tartóztatták le, és kényszerű terhesség-megszakításra vitték. A hathónapos terhes nő a stressz miatt hamar gépi lélegeztetésre szorult a kórházban. A műtétet nem élte túl. Egy családtag elmondása szerint:

 „Bejöttek több mint tízen a Családtervezési Hivatal emberei közül, levették róla az oxigénmaszkot, és mesterségesen megindították a szülést. Ettől kezdve. délután négytől este tízig semmit sem tudtunk a hogyléte felől. Ekkor kinyílt a szülőszoba ajtaja, és valaki kisurrant rajta. Mi befutottunk a szülőszobára, és láttuk, hogy az orvosok és nővérek eddigre mind eltűntek. Szegény Dzsiong Ma teljesen kihűlt teste ott feküdt a műtőasztalon, szája ellilult, orrából vér csorgott.”

A vérfagyasztó eset sajnos nem egyedi Kínában. A Női Jogok Határok Nélkül közelmúltban publikált tanulmánya számos hasonló, erőszakos beavatkozásról számolt be. Ezekben mind közös az „egykézés” politikájának brutális kikényszerítése. A jelentést az esetről egyébként egy anonimitásához ragaszkodó forrás csempészte ki az országból – az egygyerekes politika ellenzői komoly megtorlással nézhetnek szembe az országgal. Csen Gvancseng, az erőszakos családtervezés elleni harc legismertebb szószólója egyes források szerint már életét is vesztette a börtönben, sok év raboskodás után – biztosat nem lehet tudni arról, életben van-e még.

Bob Fu, a China Aid civilszervezet elnöke szerint az ehhez hasonló esetek jól mutatják, hogy Kínában sürgősen érvényt kellene szerezni a jog uralmának. – A Családtervezési Hivatal büntetlenül követhet el szörnyű bűncselekményeket, miközben erőszakkal abortuszt hajtanak végre nőkön, akár a terhesség kilencedik hónapjában – nyilatkozta.

(Via:LifeSiteNews)

67 Tovább

Argentin nők a klímaváltozás ellen

Nőknek szóló közmeghallgatásokon formálják Argentína álláspontját az éghajlatváltozásnak szentelt következő globális csúcstalálkozó előtt. A fő probléma a mezőgazdasági rablógazdálkodás terjedése, a mérgező növényvédő szerek növekvő koncentrációja és az erdőirtás – ez ellen emelték fel szavukat az ország északi részén élő asszonyok.

Október 11-én az ország északi felében található Resistencia városában gyűltek össze a régió asszonyai – sokan közülük őslakos indiánok. Az egész északi országrészből érkeztek a nőszervezetek küldöttei a Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre fekvő városban.

Az esemény egy nemzetközi kezdeményezés része, amelyet a Globális Felhívás a Szegénység Ellen (Global Call to Action against Poverty), illetve a Feminista Akciócsoport (Feminist Task Force) égisze alatt valósul meg. A résztvevők közvetlen közelről tapasztalják a fakitermelés, az erózió, az aszályok és a biodiverzitás csökkenésének következményeit – első kézből szerzett ismereteik vannak tehát az éghajlatváltozást okozó tevékenységekről és a felmelegedés hatásairól is. Nem véletlen, hogy igen erős hangon követelik a káros folyamatok leállítását.

– Ha kivágják a fákat, elveszítjük az esővizet, elveszítünk mindent, víz, tűzifa és termények nélkül maradunk. Mi mindig abban hittünk, hogy ha valamit elveszünk a természetből, akkor valamit vissza is kell adnunk neki – panaszkodott Basilea Barrientos, őslakos indián asszony.

– Ha kivágják az erdőt, a szél elfújja a termőföldet, a hideg és a meleg is kibírhatatlanná fokozódik, a kistermelők elköltöznek és kifüstölnek minket a nagy agrárvállalatok – tette szóvá egy Formosa tartományból érkezett résztvevő, Jorgelina Córdoba. Ő pontosan tudja, miről beszél: a tizenegy gyereket nevelő özvegyasszony szülőföldjén a tereprendezésre érkező bulldózereket is megtorpanásra bíró tiltakozó mozgalom egyik vezetője. – Mi értünk az állattartáshoz száraz területeken. De a kisgazdák egymás után vándorolnak el, a birtokaikon kivágják a fákat, és szójaültetvényeket létesítenek! – érzékeltette az otthoni helyzetet.

A szója jelenleg Argentína elsőszámú exportcikke. A glifozát nevű gyomirtó-szerrel szemben ellenálló, génmódosított argentin szója igen keresett Ázsiában. A növényvédő szer alkalmazása azonban kipusztít fajokat, és sokak szerint az emberi egészségre is veszélyes: egyre több gyermek jön világra fejlődési rendellenességgel. De nem ez az egyetlen probléma: az állattartás új, intenzív módszerei is egyre nagyobb gondot okoznak.

A szabad legeltetés ugyanis a szójaültetvények mellett nem megoldható immár – ezért óriási istállókban, ipari módszerekkel nevelik a szarvasmarhát. Ezek a létesítmények gyakran néhány méterre állnak a lakóépületektől és iskoláktól, miközben elviselhetetlen, orrfacsaró bűzt árasztanak magukból.

A meghallgatást Argentínában a Társadalmi és Emberi Fejlődésért Intézet (INDES) szervezte. Analía Delssin, az INDES képviselője szerint céljuk, hogy eljuttassák a leginkább érintettek véleményét, tapasztalatait és javaslatait a felelős döntéshozókhoz. – A legsérülékenyebb csoportok között találjuk a nőket, különösen a rurális környezetben élőket. Nekik kell messzebb menniük az ivóvízért, kézműves alapanyagokért és a tűzifáért. Ők küszködnek a szennyezéstől megbetegedett gyermekeik ápolásával – fogalmazott.

De a nők egyben azok is, akik a problémákat legjobban ismerik. Ezért szükséges, hogy részt vehessenek a döntések előkészítésében és meghozásában. A közelmúltban tartott meghallgatáson is számos értékes javaslat érkezett, például a Chaco tartományban tanító általános iskolai tanároktól, akik agrár-ökológiai tananyag összeállításával igyekeznek az új generációban tudatosítani, hogy a természetet nem lehet a végsőkig kizsákmányolni.

Az egyik középiskolában biokertészetet hoztak létre, hogy a természetbarát gazdálkodás módszereit taníthassák. Egy általános iskolában öko-őrséget állítottak fel: tanárok és diákok közösen ellenőrzik a környéken a vegyszerek használatát, a környezetvédelmi törvények betartását.

(VIA: IPS News)

0 Tovább

Női kosárlabda a halál árnyékában

Hiába fenyegetik az Al-Shabab milicistái, a szomáliai női kosárlabdacsapat kapitánya nem hajlandó abbahagyni a játékot. Példája követendő mintaként szolgál a megfélemlítést elutasító lányok számára az ország fővárosában, Mogadishuban.

Szomáliában hosszú évek óta polgárháború zajlik az Al-Shabab iszlamista milícia és az általuk a hitetlenek bábjaként aposztrofált kormányerők között. Az Al-Kaidával is kapcsolatban álló Al-Shabab ellenőrzi az ország jelentős részét, és a közelmúltig a főváros közel felét is uralmuk alatt tartották. Befolyásuk még ma is erős Mogadishuban, amelyre véres merényletek emlékeztetnek.

A szomáliai Iszlám Bíróságok Uniója (ICU), az iszlám jog, a sária alapján ítélkező igazságszolgáltatás ernyőszervezete még 2006-ban bélyegezte iszlám-ellenesnek a nők részvételét bármilyen sportban. Az indoklás szerint a nők sportolása ósdi keresztény hagyomány. Az Al-Shabab, amely az ICU katonai szárnyának tekinti magát, azóta is ebben a szellemben üldöz minden ilyen tevékenységet.

A szervezet haragja utolérte Szuvejsz Ali Dzsamát, az ország női kosárlabda-válogatottjának csapatkapitányát is. Két opciót kapott, vagy megölik, vagy abbahagyja a kosárlabdázást. Dzsama azonban nem rettent meg: úgy döntött, nem hagyja magát megfélemlíteni. – Csak akkor halok meg, ha lejár az időm. Senki sem dönthet a halálomról, csak Allah. Én pedig sosem hagyok fel a hivatásommal, amíg csak élek – nyilatkozta bátran az IPS hírügynökségnek a csapatkapitány, aki a játékosi pályát csak az edzői munkáért lenne kész feladni, évek múlva.

Aisha Mohamed, a helyettes csapatkapitány úgy véli, kétszeresen is bűnös. Egyrészt, mivel nő létükre kosárlabdáznak, ami az iszlamisták szerint főbenjáró bűn. Másrészt, mert a hadsereg – „a hitetlenek bábjai” – által fenntartott Horszíd egyesületben játszik és edz. Csapatkapitányához hasonlóan ő sem adja fel hivatását, amiben szerepet játszik, hogy már anyja is válogatott kosárlabdás volt.

Szomáliában három sportágban – népszerűségi sorrendben: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda – vehetnek részt nők. Azonban a hivatásos női játékosok fizetése – ha kapnak egyáltalán gázsit – igen csekély. Az ország női kosárlabda-válogatottja 1970-ben jött létre, és azóta rendszeres résztvevője a kontinens-viadaloknak és regionális kupáknak. A kosárlabda-szövetség elnöke, Husszein Ibrahim Ali arra panaszkodik, hogy mihelyst fellendült volna a női kosárlabdázás az országban, valami mindig visszavetette a fejlődést. A húsz éve húzódó polgárháború mellett a 2006-ban bejelentett tiltás, illetve az idén nyár közepe óta tartó aszály és éhínség is visszavetette a sportág helyzetét. Minden elismerést megérdemelnek tehát azok a lányok és nők, akik a kockázatok ellenére sem hagynak fel ezzel – a helyi viszonyok között mindenképp – veszélyesnek számító sporttal.

A válogatott csapat tagjai jelenleg napi két órát edzenek a szabad ég alatt, hosszú melegítőnadrágba, hosszú ujjú pólóba és fejkendőbe öltözve, több száz őrködő rendőr közepette. Edzés után átöltöznek, felveszik a hagyományoknak megfelelő ruhájukat és arcukat fátyollal takarják el – majd hazamennek családjaikhoz.

(Via: IPS News)

0 Tovább

A lányok állíthatják meg az éhínséget

Egy chicagoi kutatóintézet szerint a világ élelmezési problémáinak megoldásában megkerülhetetlen a lányok és fiatal nők helyzetbehozása.

- Ha 2050-re szeretnénk élelmet biztosítani a Föld 9 milliárd lakójának, akkor komoly humántőke-befektetésekre van szükség. Azokat kell fejleszteni, akik képesek szerkezeti változást, előrelépést hozni a mezőgazdaságban: a kamaszlányokat. – tett meglepő kijelentést Catherine Bertini, a  Chicago Council on Global Affairs kutatóintézet munkatársa.             

Az intézet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése ugyanis megállapította, hogy a világ szegény országaiban a nőknek és lányoknak kulcsszerep jut a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázásában, az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolásában.

Jó példa a kelet-kenyai Kiuti vidéke, ahol a poros síkságon jelenleg is zajlik a helyi farmerek képzése. Félkör alakú földhalmok emelésével akadályozzák meg az öntözővíz gyors lefolyását. A program 90 résztvevője között elvétve találni férfit, a túlnyomó többséget fiatal nők, lányok teszik ki, míg a családok férfitagjai jellemzően városokban dolgoznak, vagy ott keresnek munkát. A kutaknál, vízvételi lehetőségeknél ugyanez a helyzet: főleg a nők gyalogolnak órákon át a család vizéért.

- Már jelenleg is nagyrészt a fiatal nők vállát nyomja a családok élelmezésének felelőssége, így ők lehetnek a mezőgazdaságra épülő gazdaságokban és közösségekben a változás letéteményesei. Ahogy az országok újra felfedezik a mezőgazdaság jelentőségét, szeretnénk, ha a folyamatban az őket megillető szerepet játszhatnának a kamaszlányok.

A Guardiannek a tanulmány londoni bemutatása után nyilatkozó Bertini szerint kutatásokkal és javaslatokkal már teli a padlás. Azonban úgy látja, hogy az utóbbi időben szerencsére egyre több a gyakorlati, kézzel fogható kezdeményezés is. Az ENSZ Világélelmezési Programjának korábbi vezetője ilyen, jó példaként említette az USAID „Etessük a Jövőt” (Feed the Future) kezdeményezését és a Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár által elnökölt Szövetség az Afrikai Zöld Forradalomért tevékenységét. Elismerően szólt Michele Bachelet, a UN Women főigazgatójának kinevezéséről is.

A kutatási jelentés nyomatékosan sürgeti a nők szerepének erősítését a mezőgazdaságban, és ezt közgazdasági érveléssel támasztja alá. Ha a női gazdálkodók a férfiakkal azonos feltételek mellett férnének hozzá a szükséges erőforrásokhoz, például hitelekhez, akkor mezőgazdasági bevételeik 20-30 százalékkal emelkedhetnének. A fejlődő országokban a nemzeti mezőgazdasági össz-kibocsátás 2,5-4 százalékkal bővülhetne, az alultápláltak száma pedig 12-17 százalékkal lehetne kisebb.

És mégis, a potenciál a legtöbbször kihasználatlan marad. A vidéki környezetben élő fiatal nők, lányok esetében a nemi előítéletek és a lakóhelyből, illetve életkorból eredő hátrányok gyakran összeadódnak. – A lányokat sokszor alábecsülik, társadalmi szerepvállalásukat nem ismerik el eléggé. Sokszor úgy látják el teendőiket, hogy közben maguk alultápláltságtól szenvednek. Igen gyakori, hogy elemi szintű oktatáshoz sem férhetnek hozzá. A termelésre épülő anyagi boldogulás kapui rendszerint zárva maradnak előttük – mondta Bertini.

A jelentés ajánlásokat, javaslatokat is tartalmaz kormányok és nemzetközi szervezetek számára a javarészt kiaknázatlan emberi erőforrás hasznosítására. Ezek közül talán a legfontosabb az alap- és középfokú oktatás általánossá tétele, és az iskolák lány-barát működtetése, hogy a tanulmányok megkezdése után se essenek ki a képzésből a lány tanulók.

Bertini elismeri, hogy ha iskolát végeznek, a lányok egy része otthagyja a földművelést, és képzettségének megfelelő munkát választ. De korántsem mindannyian tesznek így, és, ráadásul ezt ellensúlyozza a képzettebb farmerek hatékonyabb munkát is tudnak végezni. Ezen kívül, magát a mezőgazdasági pályát is népszerűsíteni kell, például úgy, hogy szakembereket küldenek a vidéki közösségekhez, akik részletesen elmagyarázzák a földművelésben és állattartásban rejlő gazdasági lehetőségeket a lányoknak.

A jelentés ezeken túl olyan jogi és kulturális gátakat is azonosít, amelyek lebontása elengedhetetlen a célok eléréséhez. Ezek közül talán a legfontosabb a föld öröklését lányok számára tiltó rendelkezések hatályon kívül helyezése. A nők jogképessége több országban is csorbát szenved, ami az örökösödés mellett például a bankhitelhez jutást is lehetetlenné teszi számukra. Leshotóban és Szváziföldön például a nők jogi értelemben kiskorúak, semmilyen magántulajdonuk sem lehet. Még azon országokban – például Zimbabwében, Ghánában vagy Mozambikban –, ahol előremutató törvényeket fogadtak is el az utóbbi években, ezek gyakorlati érvényre juttatása akadozik. Előrelépést Bertini szerint a helyben a nők jogaiért és lehetőségeiért dolgozó civil szervezetek segítése hozhat e téren.

A nehézségek ellenére a szakember úgy véli, hogy a mezőgazdaság felértékelődése óriási lehetőségeket tartogat a szektorban dolgozó nők és lányok számára. – A világ újra felfedezi a mezőgazdaságot. Ideje, hogy újra felfedezzük a lányokat is – sommázta véleményét.

(Via: Guardian)

2 Tovább

Nemek arca

blogavatar

Friss hírek, érdekességek, pozitív példák - fókuszban a társadalmi nemek.

Utolsó kommentek