Nemzetközi adatsorok átfogó elemzése után arra jutottak a kutatók, hogy semmilyen alapja nincs a nők gyengébb matematikai képességeiről vallott, a mai napig elterjedt nézeteknek. Valószínűleg a kulturális és társadalmi különbségek felelnek a diákok eltérő eredményeiért.

A University of Wisconsin-Madison professzorai, Janet Mertz és Jonathan Kane, különféle hipotéziseket ellenőriztek, amelyek a férfiak és nők matematikai feladatmegoldó képességében mért különbségekre igyekeznek magyarázatot adni. Azonban egyik feltételezés sem bizonyult helytállónak az adatok fényében. A most elvégzett átfogó kutatás tanulsága szerint a különbségek kulturális és társadalmi gyökerűek.

Mertz, aki onkológus-professzor, és Kane, aki matematikát és informatikát tanít, a Notices of the American Mathematical Society szak-folyóiratban publikálták megállapításaikat. 86 ország adatait használtak fel a vizsgálathoz. Először Lawrence Summers, a Harvard korábbi elnökének elméletét akarták megvizsgálni a gyakorlatban. Summers azt állította, hogy a férfiak között nagyobb a képességek szórása, tehát több a gyenge és a kimagasló számtani képességű személy – ez magyarázza, hogy a matematikusok között elvétve találni csak nőket.

Mertz és Kane nem tudták megerősíteni a feltételezést. Egyes országokban a férfiak teljesítményének nagyobb változatossága egyáltalán nem volt tetten érhető, míg máshol is leginkább csak az átlagtól való negatív eltérés – gyengén szereplő fiú tanulók – növeli az eredmények átlagos szórását.

Mertz elmondta, hogy kutatók már régóta vizsgálnak a diákok teljesítményét nemi bontásban megjelenítő adatsorokat a tudósok, hogy választ adjanak a nők gyengébb tudományos reprezentációjára. Fontos változás azonban, hogy az elmúlt években egyre több nem-nyugati ország is megbízható adatfelvétellel kapcsolódott be a kutatásokba. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a kulturális tényezőket jobban ki lehessen szűrni.

A friss kutatás ugyanakkor azt a feltevést is cáfolta, hogy a muszlim országok egynemű osztályai kedveznének a lányok matematika-oktatásának, mivel nem kell fiúkkal versenyezniük az iskolában.

– Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy a matematika terén mért teljesítmény-különbségek elsősorban ország-specifikus, kulturális tényezőknek tulajdoníthatóak – fogalmazott Jonathan Kane.

A módszertanban a fiúk és lányok matematikai teljesítményét az adott országban a nemek átlagos keresetében mért különbségével vetették össze. Az eredmények szerint, ahol kisebb a különbség a két nem keresetében és karrierlehetőségeiben, ott nem csak a lányok, de a fiúk is jobban teljesítenek matematikai teszteken. – Sokan úgy fogják fel a nemi esélyegyenlőséget, hogy ha többet adunk a nőknek, akkor kevesebb jut a férfiaknak. Pedig, a matematika terén legalábbis, mindkét nem jobban teljesít olyan országokban, ahol kisebb vagy nem létezik a hátrányos megkülönböztetés – nyilatkozta Janet Metz.

(Via: ScienceDaily)