Nemek arca

A svéd esélyegyenlőségi miniszter szerint koránt sincs egyenlő esélye férfiaknak és nőknek a boldogulásra hazájában. A Magyarországról nézve meglepő nyilatkozat egy felmérést követett, amelyből kiderült, hogy a svéd választópolgárok sem elégedettek a területen elért eredményeikkel.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint a svédek kifejezetten rossznak ítélik a nők helyzetét és lehetőségeit. Erről tanúskodik, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint nem beszélhetünk esélyegyenlőségről a skandináv országban. 

- Ez a valóság, amelyben élünk. Láthatjuk otthon, az iskolában, a munkaerő-piacon, az egészségügyben és a szociális szolgáltatások terén is, hogy nincs egyenlőség. Az mindenesetre pozitívum, hogy az állampolgárok is tisztában vannak a problémával – reagált Nyamko Sabuni női esélyegyenlőségért felelős miniszter az eredményekre.

– Látok lehetőséget az előprelépésre a kisgyerekes családoknak nyújtott háztartást segítő szolgáltatások terén, és a nemi esélyegyenlőségi bónusz rendszerének egyszerűsítésével, ami elősegítené a családon belüli igazságosabb munkamegosztást – jelentette ki a politikus.

A munkaerő-piaci adatok eközben bíztatóak, hiszen idén húszezerrel több nő áll foglalkoztatásban, mint egy évvel korábban. Az emelkedés nagyrészt az egészségügyi szektorban létrehozott új munkahelyeknek tudható be az elemzők szerint. A foglalkoztatottság emelkedése elsősorban a bevándorló nők számára teremtett elhelyezkedési esélyeket, bár a munkába állók közel tizede csak részmunkaidős állást kapott, miközben teljes munkaidőben szeretne dolgozni. 

A fizetésekkel ugyanakkor nincsenek kibékülve a polgárok. A felmérésben megkérdezettek többsége szerint a nőket sújtó hátrányok leghatékonyabb csökkentését az hozná el, ha az elnőiesedett szakmákban megemelnék a béreket.

(Via: The Local)

Svédországban a játszóterekre és az óvodákba is beköltözött a gender-semlegesség elve. A legkisebb kortól igyekeznek a gyerekeket megóvni a társadalomban jelenlévő nemi előítéletek káros hatásaitól.

A stockholmi, állami finanszírozású Egalia óvodában (elő-iskolában, ahogy ott nevezik) rendhagyó módon szólítják a gyerekeket a pedagógusok. A svédben használt hím- vagy nőnemű személyes névmások helyett a finn nyelvből kölcsönzött, semlegesnemű szóval illetik az óvodásokat, ha épp nem keresztnevükkel vagy más, semleges szavakkal szólítják meg őket, utalnak rájuk.

De nem csak a nyelvhasználat újszerű. Az összes, kicsik elé kerülő könyvből kigyomlálták a hagyományos nemi szerepekre vonatkozó utalásokat. A Szépség és a szörnyeteg vagy épp Hamupipőke helyett a két zsiráf kalandjairól hallhatnak a kicsik, akik megtalálnak és örökbe fogadnak egy krokodil-bébit.

A játékok terén nincs különbség a hagyományos intézmények kínálatához képest. Ugyanazokat a babákat, játéktraktorokat vagy épp homokozó lapátokat találni, mint máshol. Azonban ezek össze vannak keverve, így a gyerekek szabadon eldönthetik, mivel akarnak játszani. Senki sem szól rá egy fiúra például, ha babázni szeretne, vagy ha épp királylánynak öltözik. Lotta Rajalin, az intézmény igazgatója szerint szélesebb választási lehetőséget kell adni a gyerekeknek, és nem szabad a hagyományos társadalmi szerepkészletek közé szorítani őket. Lelkesedését osztja az óvoda minden dolgozója.

- Szeretnék változtatni a dolgokon a társadalomban – jelenti ki a 27 éves Emelie Andersson, aki nemrég fejezte be pedagógusi tanulmányait, és a gender-tudatos megközelítés miatt jött az Egaliába dolgozni. – Beleszületünk ebbe a társadalomba, és mindenféle elvárások fogadnak minket, hogy hogyan kellene viselkednünk annak megfelelően, hogy fiúk vagy lányok vagyunk. Ez korlátozza a gyerekeket. Az én szememben nincs külön „fiúk világa” vagy „lányok világa” – teszi hozzá.

Sokan úgy vélik, hogy az intézmény túlzásba viszi az „egyenlővé tételt”. Az igazgató azonban visszautasítja a kritikákat, miszerint elmosnák a nemi identitás által kijelölt határokat. – Minden lány tudja magáról, hogy lány, és a fiúk is tudják, hogy ők fiúk. Nem a biológiai nemmel, hanem a társadalom által elvárt nemi szerepekkel foglalkozunk – mondja Lotta Rajalin.

A gyerekpszichológusok véleménye megoszlik a kezdeményezésről. A legtöbben támogatják az intézmény céljait, azonban megkérdőjelezik, túlzónak találják az eszközöket. – A szándék hibátlan, de nem vagyok biztos benne, hogy a helyes irányba viszik az ügyet – mondta a megkérdezett brit klinikai pszichológus, Linda Blair. – Egy kicsit mesterkéltnek érzem ezt a dolgot. Három és hét éves kora között minden gyerek keresi a saját identitását, és a nemi identitás ennek fontos része. Ezt nem lehet megtagadni tőlük. Egy másik világ várja őket odakint, amitől nem lehet izolálni őket – nyilatkozta a BBC-nek.

A Göteborgi Egyetem pszichológus professzora, Philip Hwang szerint azonban semmi rossz nincs az Egalia módszereiben, azonban kissé naivnak tartja a megközelítést. – Ez egy jelképes gesztus. Kicsit mulatságosnak találom: mit gondolnak, kit tudnak megtéveszteni ezzel? Ez egy tipikusan svéd dolog. A svédek azt hiszik, hogy ha intézményesítenek valamit, akkor az automatikusan magával hozza a változást. A valódi változáshoz azonban több emberöltőnek kell eltelnie – fogalmazott.

(Via: BBC)

1902. január legvégén született Uppsalában Alva Myrdal, svéd szociológus és szociáldemokrata politikus, akit sokan a jóléti állammodell feltalálójának neveznek. Munkásságért 1982-ben Nobel békedíjat kapott.