Mint arról mi is írtunk, megszületett a megállapodás a német kormány és a 30 legnagyobb tőzsdei nagyvállalat között: kötelező női kvótát nem vezettek be, de a cégek ígéretet tettek a nők arányának növelésére a felső vezetésben. Azonban nem mindenki elégedett – a Spiegel sajtószemléje összegyűjtötte a jellemző reakciókat.

A német gazdaság legtekintélyesebb szereplői sem tagadják, hogy valamit tenni kell a tátongó nemi szakadék áthidalása, az üvegplafon-jelenség semlegesítése érdekében. Az ország száz legnagyobb vállalatának igazgatótanácsaiban a női vezetők aránya mindössze 2,2 százalék. A „hogyanról” hosszas vita után született megállapodás március legvégén: a cégek önkéntes lépéseket vállaltak. Ha ez nem válik be, a kormányzat részéről „kreatív lépéseket” helyezett kilátásba Angela Merkel kancellár.

Természetesen felmerült a jogilag is kötelező női kvóta ötlete, azonban maga a kabinet sem volt egységes ennek támogatásában. Kristina Schröder családügyi miniszter élesen ellenezte az elképzelést, amelyet főleg Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter támogatott. A kompromisszumos megoldás részeként a nagyvállalatok maguk dolgozzák ki elérendő célszámaikat, és a célokhoz vezető útiterveket, hogy 2018-ra teljesüljön az általános cél, a női felsővezetők arányának feltornászása 30 százalékra. Ha 2013-ig nem látszik érdemi előrelépés, a kvótát kötelező érvénnyel is bevezethetik.

A konzervatív Die Welt szerint jó kompromisszum született. A végrehajtásról szóló vita ugyan nem hozott gyors és látványos eredményt, de a központilag kikényszerített, szigorú egyen-megoldás helyett a cégek legalább pár évet kapnak, hogy megtalálják menedzsmentjük átalakításának legjobb módját. A lap értékelése szerint a cégek nem dőlhetnek nyugodtan hátra. A jogilag is kötelező erejű kvótát később még bevezethetik, ha az előrelépés üteme nem kielégítő. Felsővezetőket pedig nem lehet egyik napról a másikra kiképezni, ezért azonnal el kell kezdeni az átállás előkészítését – például a nők előléptetésének támogatásával már középvezetői szinteken is.

A Handelsblatt üzleti napilap egyenesen von der Leyen miniszter asszony fekete napjáról ír. A merev, jogszabály-erejű kvóta szorgalmazásával a munkaügyi miniszter háttérbe szorult a rugalmasabb elképzeléssel asztalhoz ülő kabinettársa, Kristina Schröder mellett, akinek rugalmasabb és életszerűbb koncepciója győzött. A cégek még az idén kidolgozzák és nyilvánosságra hozzák önkéntes vállalásaikat. Összességében nagy eredmény született, hiszen sok cég és szervezet alapvetően ellenezte bármilyen kvóta bevezetését. Azonban egyelőre csak a munka felét végezték el, írja a lap. A 30 legnagyobb tőzsdei cég után az érintettek körét ki kell terjeszteni a többi nagyvállalatra is.

A baloldali Tageszeitung elégedetlen az önkéntes vállalásokra építő megállapodással, amelyet zavarosnak ítél. Schröder kompromisszumos javaslata a szerkesztőségi cikk szerint ellentmondásos, elnagyolt, kikényszeríthetetlen.

A balközép Süddeutsche Zeitung árnyaltabban látja a kérdést. Úgy fogalmaznak, a találkozó után már egyetlen munkáltató sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a gender-szakadék problémáját. A kvóta ügye a politikai napirend állandó pontjává vált. Az újság megértő az aggódó cégekkel kapcsolatban is. Katasztrofális következményekkel járhat ugyanis, ha rátermettebb férfiak helyett kevésbé képzett vagy alkalmas nőket kell vezető pozíciókba helyezni. Ez nagyon sokat ártana a német gazdaságnak és a nők helyzetének is, akik reputációja súlyos csorbát szenvedhet, ha a kísérlet balul sül el.

(via Spiegel)