1902. január legvégén született Uppsalában Alva Myrdal, svéd szociológus és szociáldemokrata politikus, akit sokan a jóléti állammodell feltalálójának neveznek. Munkásságért 1982-ben Nobel békedíjat kapott.

Alva 1924-ben házasodott össze Gunnar Myrdallal, a szintén Nobel-díjas közgazdásszal. 1934-ben jelentették meg közösen írt könyvüket „A népesedés válsága” címmel. Ebben arra keresték a választ, hogyan lehet összeegyeztetni az egyéni – elsősorban női – szabadság kiterjesztését a gyermekvállalás ösztönzésével. A megoldást a korban forradalminak számító szociális reformlépésekben találta meg a (szerző)páros.

Alapgondolatuk az volt, hogy a gyermekvállalást jóval vonzóbbá kell tenni a nők számára, miközben a gyerekek életminőségét is javítani kell. (Az életminőség – a korban igen elterjedt eugenikus megközelítésmódra rímelve, biológiai minőséget is jelentett munkájukban.)

Ennek értelmében olyan, ma már Európában alapvetőnek tekintett lépéseket javasoltak, mint a nemi fizetéskülönbségek tilalmát a közszférában, az elbocsátás tilalmát gyermekvállalás vagy házasság miatt, az anyasági segély, vagy épp a fiatal pároknak folyósított kedvezményes lakáscélú hitel. Ezeket olyan lépések egészítették ki, mint a lakásépítési szabványok felülvizsgálata és az ingyenes iskolai étkeztetés.

1937-ben, Sven Markelius építésszel közösen építették meg stockholmi „közösségi házukat”, egy 57 lakásos belvárosi háztömböt, ahol a gyereknevelő anyák dolgát olyan szolgáltatások és speciális funkciójú helyiségek tették könnyebbé, mint a közösségi gyerekmegőrző, a megosztott konyha vagy épp a társalgó szobák.

Az 1940-es években fordult Alva Myrdal érdeklődése a nemzetközi közösség kihívásai felé. 1949-ben az ENSZ jóléti kérdésekkel foglalkozó szekciójának vezetőjévé nevezték ki. 1950 és 55 között az UNESCO társadalomtudományi részlegét vezette, az első nőként, aki ilyen magas kinevezéshez jutott a szervezetben. 1962-ben hazájában országgyűlési képviselőnek választották, és Svédország képviselője lett a ENSZ genfi lefegyverzési konferenciáján. Ettől kezdve a fegyverzetcsökkentés elkötelezett szószólójává lett, amelynek elismeréseképp 1982-ben, négy évvel halála előtt, Nobel-békedíjjal jutalmazták.

(Wikipedia és Eduline.hu alapján)